Az Európai Egyesült Államok gondolata mindig is az Európa-mozgalom politikai jelszavaihoz tartozott, és az európai szövetségi állam megteremtését jelenti. Az Amerikai Egyesült Államok létrejöttekor, 1776-ban már George Washington azt írta Lafayette-nek egy levélben, hogy Európának is egy szövetségi állam megteremtése lenne a kivezető út - idézte fel az InfoRádióban Kiss. J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

A 20. század elején, az 1920-as években, tehát az I. világháború vége után Richard Coudenhove-Kalergi arról beszélt, hogy a háború megakadályozására egy európai döntőbíróságra és egy páneurópai vámunióra volna szükség.

Egy európai szövetségi állam megteremtésének gondolata drámai erővel a II. világháború után vetődött fel, hiszen mindenki számára az volt az alapvető kérdés, hogy milyen új politikai szerkezetben működjön ezentúl Európa, hogy egy újabb véres háború elkerülhető legyen.

1948-ban Hágában gyűltek össze a föderáció hívei, és köztük két megközelítés nagyon markánsan elkülöníthető volt. "Az egyik azt hangsúlyozta, hogy fölülről, közvetlenül, jogi úton, politikai intézményeken át, mondjuk egy európai alkotmányozó gyűlés munkája nyomán tulajdonképpen ki kell kiáltani egy európai föderáció létrejöttét.

A másik megközelítés ennek az ellentétjét hangsúlyozta: alulról, gazdasági lépések útján, közvetett módon, piaci eszközökkel kell megteremteni a föderációt. Ez utóbbi folyamat indult meg,

és sokan ezt is úgy tekintették, mint a föderáció megvalósulását - nem azonnal, hanem lépésenként" - mondta Kiss J. László.

Megalakult az Európai Szén- és Acélközösség, amelyben hat állam egyesítette szén- és acéltermelését. "Ezzel egy nemzetek fölötti együttműködés jött létre, amivel a német-francia problémát, Németország helye és szerepe is megoldották" - emelte ki a Corvinus tanára.

Az Európai Egyesült Államok mibenléte attól függ, hogy miként fogjuk fel a szövetségi állam fogalmát - szögezte le a szakember. "Az ugyanis a kérdés minden szövetségi állam esetében, hogy mennyi hatalma van a központnak és mennyi a tagállamoknak".

Az Egyesült Államokban például duális föderalizmus van, vagyis a központi állammal párhuzamosan minden szövetségi állam nagyfokú önállósággal, saját rendőrséggel és törvénykezéssel stb. rendelkezik.

A Német Szövetségi Köztársaságban viszont kooperatív, egymásba illeszkedő föderalizmus van. Ez azt jelenti, hogy a hatáskörök a központi állam és a szövetségi államok (a tartományok) között nincsenek élesen elhatárolva, és bár vannak olyan területek, amelyek a tartományokra tartoznak - például a rendőrség, az idegenrendészet, a kultúra és az iskolaügy -, más területek pedig kizárólag a központi állam hatáskörei, de sok olyan terület van, ahol egymásba folynak a hatáskörök.

Ez a "lopakodó hatáskör-kiterjesztés" mindig nagy problémája a szövetségi államoknak, a központi állam ugyanis különböző módokon igyekszik elvonni hatásköröket a szövetségi államoktól,

és ez gyakran konfliktushoz vezet - mondta Kiss J. László.

"Az Egyesült Európai Államok kérdésének felmerülése most összefügg azzal, hogy a globalizáció kapcsán az államok sokat veszítettek képességeikből, és a nemzetközi gazdasági versenyben - Kínával, az USA-val és más vezető államokkal - megállják a versenyt, valamint a globális kérdések megoldásában is nagyobb sikert ígér egy föderális megoldás. Velük szemben állnak a szuverenisták, akik hangsúlyozzák: az Európai Unió túlterjeszkedett, és az EU-t megtestesítő Európai Bizottság egyfajta lopakodó hatáskörkiterjesztést végzett, amire az alapszerződés nem jogosítja fel".

A föderatív és szuverenista szembenállás tehát a mai Európai Unió nagyon fontos ellentéte, ami a közelgő májusi, európai parlamenti választásokon is a választók magatartásának egy meghatározó törésvonala.

"Minden arra mutat, hogy az a kétharmados többség, ami lényegében egy globalista-föderalista irányzat mellett szól, a következő parlamenti ciklusban már nem lesz ilyen.

Sokkal kiegyenlítettebbek lesznek az erőviszonyok, következésképpen az Európai Egyesült Államok megteremtésének gondolata nem fogja megkapni a tagállamok többségének támogatását"

- mondta a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Az EP-választások után tehát mindenképp újra kell gondolni az Európai Unió menetrendjét - szögezte le Kiss J. László.

Álláspontok Magyarországon

Az egyes politikai szereplők Magyarországon is vagy mellette, vagy ellene határozzák meg magukat, függetlenül a konföderáció megvalósíthatóságától.

Az Európai Egyesült Államok eszméjét a magyar politikai pártok közül a Demokratikus Koalíció képviseli legnyíltabban és legmarkánsabban. Dobrev Klára, a párt európai parlamenti listvezetője a kampánya központi témájává tette a vágyott föderációt.

"Az Európai Egyesült Államok, túllépve a gazdasági közösségen, nem egyszerűen fogyasztóként, ügyfélként, munkavállalóként, adófizetőként tekint az emberekre, hanem hús-vér emberekként, akiknek hétköznapi problémái vannak. A lengyel dolgozóra, akinek Németországba kell elmennie dolgozni. A szlovák nyugdíjasra. A gyerekét egyedül nevelő magyar anyára. Rájuk mind úgy tekint, mint egy nagy európai közösség részei, és nem pusztán mint a gazdaság egy-egy szereplője vagy tagja".

A téma fontosságát mutatja, hogy az Európai Egyesült Államok megalapítására vonatkozó javaslatra Orbán Viktor miniszterelnök is azonnal reagált. "Mindenki, aki ma egy Európai Egyesült Államokat akar, az bevándorláspárti politikát képvisel, és egy bevándorlók által megváltoztatott Európa mellett tör lándzsát" - jelentette ki.

Az Orbán-kormány külügyminisztere, Szijjártó Péter is fontosnak tartotta, hogy a kormány definíciós keretébe szorítsa az Európai Egyesült Államok eszméjének követőit. "Nyilvánvaló, hogy az Európai Egyesült Államok egy gyenge Európához, a migránsok Európájához vezet.

Súlyos vita, hogy az európai nemzetek mennyire tudjanak és mennyire akarjanak ragaszkodni a nemzeti identitásukhoz."

A DK-n kívül a többi ellenzéki pártnak nincs karakteres véleménye az Európai Egyesült Államok gondolatáról, mert nem tartják megvalósíthatónak az.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke például Európa sokszínűsége miatt illúziónak tartja az egyesülést, ugyanakkor azt mondta, hogy pártja középen áll, tehát a Nemzetek Európája és az Egyesült Európa helyett

a szocialisták az egységes Európában hisznek.

Vágó Gábor, az LMP európai parlamenti listavezetője hasonlóan nyilatkozott. Szerinte a szavazóknak május 26-án nem az Európai Egyesült Államok és a nemzetek Európája között döntenek, hanem arról, hogy az Európai Parlament a tőkés lobbik vagy az emberek érdekeit képviseli-e majd.

Az Európai Egyesült Állmokat egyébként egy korábbi nyilatkozata alapján Jean-Calude Juncker, az Európai Bizottság elnöke sem tartja működőképes elképzelésnek.