Az orvostudomány fejlődésével párhuzamosan a 20. században Magyarországon is drámai mértékben visszaesett a csecsemőhalandóság. Az évszázad elején még átlagosan öt gyerekből egy nem élte meg az egyéves kort, vagyis bőven 200 feletti halálozás jutott 1000 gyerekre, 2017-ben az országos átlag már csak 3,6 volt. Ez mintegy 75%-os csökkenést jelentett a rendszerváltás évéhez képest. Az ország egyes területei között továbbra is óriási különbségek vannak - írja a Portfolio a KSH elemzése alapján.

2017-ben a legmagasabb halandósággal rendelkező megyék közé Bács-Kiskun és Nógrád megye tartozott, és az elmúlt évtizedekben változatlan maradt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye relatív helyzete. Hektikusan alakult a három legjobb helyzetben lévő megye sorrendje. A 2017. évi adatok szerint Veszprém és Baranya megye, valamint Budapest helyzete volt a legjobb.

A 2017. évi alacsony értékek miatt lényegesen,

közel 7-szeresére emelkedett a két szélsőértékű megye (Veszprém és Bács-Kiskun megye) közötti különbség,

ami a jelenleginél jóval magasabb csecsemőhalandóság mellett korábban soha nem fordult elő.

A jövedelmi helyzet és az iskolázottság egyértelműen meghatározó jelentőséggel bír: minél magasabb az anya iskolai végzettsége (ezzel együtt pedig minél magasabb jövedelmű háztartásba születik a gyerek), annál alacsonyabb a csecsemőhalandóság. A legalacsonyabb és legmagasabb végzettségű anyák között több mint hatszoros különbség van halálozás tekintetében.

2017-ben a 35-39 éves korosztályú anyák esetében volt a legalacsonyabb, a 16 év alattiak és a 17-19 év közöttiek között pedig a legmagasabb a csecsemőhalandósági arány. A gyerekszám növekedésével együtt a kockázat is emelkedik.