Infostart.hu
eur:
382.18
usd:
327.96
bux:
109218.56
2025. december 5. péntek Vilma

Latorcai: erős családok nélkül nincs sikeres Magyarország

Erős családok nélkül nem létezhetnek helyi közösségek, ezek nélkül pedig nincs sikeres Magyarország, amely képes felelősséget vállalni a világ bármely pontján élő magyarok iránt - mondta az Országgyűlés alelnöke szombaton az Országházban, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének (KCSSZ) családi napján.

Latorcai János (KDNP) köszöntőjében úgy fogalmazott, az elmúlt évek kormányzati intézkedései komoly segítséget jelentettek a családoknak, az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett hétpontos családvédelmi akcióterv pedig további elemekkel erősíti a nemzetközi színtéren is példaértékű és egyedülálló magyar családpolitikát. Ezért bíznak abban, hogy pár éven belül számottevően nőhet a magyar gyerekek száma az országban és határon túl is - tette hozzá.

Kiemelte, hogy ehhez szükség van valódi társadalmi támogatottságra is, a legutóbbi nemzeti konzultáció eredményei pedig rendkívül biztatók és reménykeltők ezen a téren. Szükség van továbbá olyan civil szervezetekre is, mint a KCSSZ, amely elkötelezett családbarát gondolkodás terjesztésében - fűzte hozzá.

Latorcai János azt mondta, a család nemcsak nemzeti megmaradásunk, hanem egyéni boldogságunk kiteljesedésének is az alapja, amelyet az alaptörvény is kiemelt védelemben részesít.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt hangoztatta, hogy a kormány döntései meghozatalakor mindig egy nemzetben gondolkodik, éljenek a magyarok bárhol is a világon.

Emlékeztetett, 2018 a külhoni magyar családok éve volt, amikor programjaikkal mintegy 6500 családot és 10 ezer gyermeket értek el szerte a Kárpát-medencében, idén pedig a külhoni magyar gyerekek évét hirdették meg.

Kitért arra is, hogy az Országházban elsősorban a törvényhozás munkája zajlik, de fontos az is, hogy a különböző ünnepek alkalmával a családokat is vendégül lássák, ezért hívtak meg a szombati programra 600 gyereket, akik közül 500-an határon túlról érkeztek.

Illés Boglárka, az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány 2018-at a teljes Kárpát-medencében és a diaszpórában is a családok évének nyilvánította kifejezve, hogy "a családbarát nemzetet együttes erővel, közösen építjük, és a nemzet nem áll meg a közigazgatási határoknál+. Utóbbit bizonyítja az is, hogy elindították a Köldökzsinór programot, amelyen keresztül már 10 ezren nyújtottak be kérelmet anyasági támogatásra a határon túlról - fűzte hozzá.

Azt is mondta, hogy a magyar fiatalok általában kettőnél több gyermeket szeretnének, ezért a jövőben a vágyott gyerekek megszületésének támogatására kívánnak összpontosítani még hatékonyabb intézkedésekkel.

Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke örömét fejezte ki, hogy a kormány határozottan a családok mellett áll, és a magyar fiatalok is családban képzelik el a jövőt.

A családi nap a felsőházi teremben demográfiai konferenciával folytatódott. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a rendezvényről azt mondta, hogy a nemzetépítést és közösségépítést szolgálja. Közölte, arról szeretnének átfogó képet adni, hogy mi a helyzet a határon túl, és mit lehetne még tenni annak érdekében, hogy boldog családok éljenek a Kárpát-medencében.

Farkas Péter szociológus, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) kutatási vezetője az intézet által készített kutatás eredményeit mutatta be, amelyben a Kárpát-medence magyarlakta régióiban mérték fel a gyerekvállalási tendenciákat. Eszerint a magyarországihoz és a közép-európaihoz nagyon hasonlóak a határon túli attitűdök: a gyerekvállalás legfontosabb feltételének a megfelelő partner megtalálását és a lakáskörülményeket tartják, az anyagiak és a munkahely pedig hátrébb sorolódnak. Hasonlóság az is, hogy csökkent a házasságkötések és a gyerekek száma, egyre több az egyszülős és a mozaikcsalád, és egyre későbbre tolódik a gyerekvállalás ideje.

A gyerekvállalásról a leghagyományosabb elképzelései a kárpátaljai régióban élőknek van, a legmodernebb felfogás pedig a vajdasági magyarokat jellemzi a tervezett gyerek számát és az első gyerek születésének idejét tekintve - mondta el a szociológus.

A konferencián bemutatták még a Köldökzsinór program bevezetése óta eltelt egy év eredményeit, előadást tartottak a külhoni családokat segítő intézkedésekről és programokról, valamint az óvodák szocializációs hatásáról a határon túl.

A házasság hetéhez kötődő, immár hetedik alkalommal megrendezett családi napon a gyerekek táncházon, kézműves foglalkozásokon és országházi sétán vehetnek részt. Az esemény végén az idei házasság hete arcait, Gorove László és Gorove Kriszta jubiláló házaspárokat köszöntik.

Címlapról ajánljuk

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben? Este sorsolás!

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

A magyar gazdaság egyik nagy lehetősége, ha az egyetemeken és kutatóintézetekben születő tudományos eredményekre épülő innovatív technológiákat sikerrel viszik piacra deep tech vállalkozások. Ebben a műsorban kiderül, hogy mit takar ez az elnevezés és hogyan tudnak az élettudományi vagy AI-alapú fejlesztések áttörni a globális piacon. Szó volt arról is, hogy Magyarországon milyen oktatási és finanszírozási programok segítik a tudományos eredményekből kinövő technológiai cégeket, miért vonzza Magyarország a nemzetközi nagyvállalatok K+F központjait, milyen szerepe van az egyetemeknek ebben a folyamatban és miért fontos a KKV-k számára is, hogy innovatívvá váljanak. Vendégünk volt Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×