Infostart.hu
eur:
369.05
usd:
335.72
bux:
143236.47
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Latorcai: erős családok nélkül nincs sikeres Magyarország

Erős családok nélkül nem létezhetnek helyi közösségek, ezek nélkül pedig nincs sikeres Magyarország, amely képes felelősséget vállalni a világ bármely pontján élő magyarok iránt - mondta az Országgyűlés alelnöke szombaton az Országházban, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének (KCSSZ) családi napján.

Latorcai János (KDNP) köszöntőjében úgy fogalmazott, az elmúlt évek kormányzati intézkedései komoly segítséget jelentettek a családoknak, az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett hétpontos családvédelmi akcióterv pedig további elemekkel erősíti a nemzetközi színtéren is példaértékű és egyedülálló magyar családpolitikát. Ezért bíznak abban, hogy pár éven belül számottevően nőhet a magyar gyerekek száma az országban és határon túl is - tette hozzá.

Kiemelte, hogy ehhez szükség van valódi társadalmi támogatottságra is, a legutóbbi nemzeti konzultáció eredményei pedig rendkívül biztatók és reménykeltők ezen a téren. Szükség van továbbá olyan civil szervezetekre is, mint a KCSSZ, amely elkötelezett családbarát gondolkodás terjesztésében - fűzte hozzá.

Latorcai János azt mondta, a család nemcsak nemzeti megmaradásunk, hanem egyéni boldogságunk kiteljesedésének is az alapja, amelyet az alaptörvény is kiemelt védelemben részesít.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt hangoztatta, hogy a kormány döntései meghozatalakor mindig egy nemzetben gondolkodik, éljenek a magyarok bárhol is a világon.

Emlékeztetett, 2018 a külhoni magyar családok éve volt, amikor programjaikkal mintegy 6500 családot és 10 ezer gyermeket értek el szerte a Kárpát-medencében, idén pedig a külhoni magyar gyerekek évét hirdették meg.

Kitért arra is, hogy az Országházban elsősorban a törvényhozás munkája zajlik, de fontos az is, hogy a különböző ünnepek alkalmával a családokat is vendégül lássák, ezért hívtak meg a szombati programra 600 gyereket, akik közül 500-an határon túlról érkeztek.

Illés Boglárka, az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány 2018-at a teljes Kárpát-medencében és a diaszpórában is a családok évének nyilvánította kifejezve, hogy "a családbarát nemzetet együttes erővel, közösen építjük, és a nemzet nem áll meg a közigazgatási határoknál+. Utóbbit bizonyítja az is, hogy elindították a Köldökzsinór programot, amelyen keresztül már 10 ezren nyújtottak be kérelmet anyasági támogatásra a határon túlról - fűzte hozzá.

Azt is mondta, hogy a magyar fiatalok általában kettőnél több gyermeket szeretnének, ezért a jövőben a vágyott gyerekek megszületésének támogatására kívánnak összpontosítani még hatékonyabb intézkedésekkel.

Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke örömét fejezte ki, hogy a kormány határozottan a családok mellett áll, és a magyar fiatalok is családban képzelik el a jövőt.

A családi nap a felsőházi teremben demográfiai konferenciával folytatódott. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a rendezvényről azt mondta, hogy a nemzetépítést és közösségépítést szolgálja. Közölte, arról szeretnének átfogó képet adni, hogy mi a helyzet a határon túl, és mit lehetne még tenni annak érdekében, hogy boldog családok éljenek a Kárpát-medencében.

Farkas Péter szociológus, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) kutatási vezetője az intézet által készített kutatás eredményeit mutatta be, amelyben a Kárpát-medence magyarlakta régióiban mérték fel a gyerekvállalási tendenciákat. Eszerint a magyarországihoz és a közép-európaihoz nagyon hasonlóak a határon túli attitűdök: a gyerekvállalás legfontosabb feltételének a megfelelő partner megtalálását és a lakáskörülményeket tartják, az anyagiak és a munkahely pedig hátrébb sorolódnak. Hasonlóság az is, hogy csökkent a házasságkötések és a gyerekek száma, egyre több az egyszülős és a mozaikcsalád, és egyre későbbre tolódik a gyerekvállalás ideje.

A gyerekvállalásról a leghagyományosabb elképzelései a kárpátaljai régióban élőknek van, a legmodernebb felfogás pedig a vajdasági magyarokat jellemzi a tervezett gyerek számát és az első gyerek születésének idejét tekintve - mondta el a szociológus.

A konferencián bemutatták még a Köldökzsinór program bevezetése óta eltelt egy év eredményeit, előadást tartottak a külhoni családokat segítő intézkedésekről és programokról, valamint az óvodák szocializációs hatásáról a határon túl.

A házasság hetéhez kötődő, immár hetedik alkalommal megrendezett családi napon a gyerekek táncházon, kézműves foglalkozásokon és országházi sétán vehetnek részt. Az esemény végén az idei házasság hete arcait, Gorove László és Gorove Kriszta jubiláló házaspárokat köszöntik.

Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

„Pár perce megjelent a Magyar Közlönyben a kormány döntése: vége a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziónak!” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki elmondta egy videóban: a szerződés közös megegyezéssel szűnik meg. 2027. március 31-ével a koncesszor visszaad minden kollégát, gépet, akiket annak idején megkapott az államtól.

Vlagyimir Putyin: nem hiszem, hogy bárki is számított volna arra, hogy minden ilyen jól alakul

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján. Trump és Putyin már elhagyta a találkozó helyszínét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
A gyárkaputól a nyugdíjig: így vett drámai fordulatokat a hazai dolgozók élete az elmúlt 40 évben

A gyárkaputól a nyugdíjig: így vett drámai fordulatokat a hazai dolgozók élete az elmúlt 40 évben

A szocialista nehézipartól az uniós K+F-projektig: egyetlen szakmunkás életútján keresztül is jól bejárható a magyar munkaerőpiac elmúlt négy évtizede. A késő szocialista nagyüzem biztonsága, a rendszerváltás utáni tömeges állásvesztés, a kilencvenes évek vállalkozói újrakezdése, a multik megjelenése, a 2008-as válság, majd a 2010-es években jelentkező munkaerőhiány. A Portfolio és a Központi Statisztikai Hivatal közös cikksorozatának második részében Kovács László fiktív történetén és a KSH hosszú idősoros adatain keresztül mutatjuk be, hogyan változott meg Magyarországon a munka értéke, a munkahely biztonsága és a szakértelem alkupozíciója a gyárkaputól a nyugdíjig.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×