eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Az Országgyűlés plenáris ülése 2018. november 26-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Pártpreferenciák - már nincs hatása a túlóratörvényes ügynek a Závecz Research szerint

Február első felében mérték fel a szavazási és pártválasztási hajlandóságot.

Amíg a decemberi, januári pártpreferenciákon változtattak a túlóratörvényhez kapcsolódó történések, addig az elmúlt egy hónapban már nem volt ezeknek hatása. A Fidesz visszaesése megállt, a múltkorival azonos, 32 százalékos (bő két és félmilliós) a támogatottsága. A Jobbik november és január között folyamatosan bővíteni tudta táborát (7-ről 11 százalékra), ez a tendencia megtört, most kis csökkenés történt, 10 százalék (800 ezer választó) sorakozik fel a párt mögé - írta legújabb kutatásáról a Závecz Research.

Az MSZP és a Demokratikus Koalíció támogatottsága tavaly ősz óta mozdulatlan, 7 illetve 5 százalékos a tábora (nagyjából 550 ezres illetve 400 ezres a támogatói kör).

A Momentum a múlt hónapban 4, most 3 százalékot ért el, s ugyanezen a szinten áll az LMP is (mindkét pártnak negyedmillió híve van).

A Kétfarkú Kutyapárt tábora egy szűk tartományban változik, most éppen 3 százalékról 2 százalékra szűkült.

A Mi Hazánk Mozgalom megalakulása óta 1 százalékon állt, ebben a hónapban 2 százalékosak. Utóbbi két pártnak körülbelül 150-150 ezer támogatója van.

A Párbeszéd továbbra is 1 százalékos, ez 80 ezer támogatót jelent. A pártnélküliek aránya 33 százalék.

Pártok támogatottsága a választókorú népességben december-február között
Pártok támogatottsága a választókorú népességben december-február között

A biztos pártválasztók körében a Fidesz 49 százalékot ér el. Ebben az aktív szavazói körben a Jobbiknak 14 százalékos a tábora, az MSZP-nek 12 százalékot ér el. Az elkötelezett pártválasztók 9 százaléka voksolna a DK-ra. A biztos szavazók 4-4 százaléka támogatja a Momentumot és az LMP-t, 2-2 százaléka a Párbeszédet, a Kétfarkú Kutyapártot és a Mi Hazánk Mozgalmat. - ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet február elején, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

Pártok támogatottsága a biztos szavazók körében december-február között
Pártok támogatottsága a biztos szavazók körében december-február között

Az elmúlt hetekben a korábbinál kevésbé volt a hírek fókuszában a túlóratörvény - sem ez, sem más esemény nem mozgatta meg a pártpreferenciákat. A Fidesznek ezúttal nem csökkent a tábora, az ellenzéki pártok nem erősödtek.

A Fidesz minden társadalmi rétegben a legerősebb párt, s viszonylag kiegyenlített a támogatottsága, jellemzően az átlagos (32 százalék) körül vannak az eredményei.

Ennél valamivel nagyobb tábora van a kormánypártnak a 60 év feletti korosztályban, ott 36 százalékot ér el.

A Jobbik az átlagosnál (10 százalék) egyértelműen kedvezőbb pozícióban van a szakmunkások körében (16 százalék), de a falvakban és a fiatalok között is viszonylag sok támogatót találunk (13-13 százalék).

Az MSZP táborának mérete és karaktere is hosszú ideje változatlan. A 60 év felettiek, valamint az alapfokú végzettségűek csoportjában jóval az átlaga (7 százalék) felett szerepel (12 illetve 11 százalékon).

A Demokratikus Koalíció is főképpen az idősek körében rendelkezik sok támogatóval, iskolázottság szerint viszont kiegyensúlyozottabb a tábora, mint az MSZP-é. Az elmúlt negyedév összesített adatait figyelembe véve látható, hogy az LMP jellegzetes támogatói a közép- és felsőfokú képzettségűek, a Momentumé pedig a húszas-harmincas korosztályhoz tartozók.

Egy mostani választáson való részvételt 49 százalék ígér, s akik ezen szándékuk mellett pártot is preferálnak, a szavazókorú népességen belül 40 százalékot tesznek ki.

Ez a csoport sokkal kisebb, mint a legutóbbi parlamenti választáson voksolóké (70%), de nagyobb, mint a 2014-es EP-választáson szavazóké (29%).

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×