Infostart.hu
eur:
369.05
usd:
335.72
bux:
143236.47
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Nyitókép: Pixabay.com

Egy fontos lépéssel közelebb a sztrájkhoz a közszolgák

A nyolc szakszervezet részvételével megalakított sztrájkbizottság megfogalmazta követeléseit már januárban, most a munkavállalók sztrájkkészségét mérik fel.

A követelések megfogalmazása után megkezdte a munkavállalók sztrájkkészségének felmérését a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) keretén belül megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság - jelentette be a SZEF elnöke.

Földiák András elmondta: a januárban nyolc szakszervezet részvételével megalakított sztrájkbizottság megfogalmazta követeléseit, amelyekben a bérre és bérpótlékokra koncentráltak, mert ez a legégetőbb probléma. Pénteken pedig

megkezdték annak felmérését, hogy ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a szakszervezeti tagok közül mennyien vennének részt egy sztrájkban.

Hozzátette, a tagoknak február 28-ig kell nyilatkozniuk, de biztos abban, hogy meghatározó részük csatlakozna a sztrájkhoz. A felmérést követően pedig megkeresik a kormányt a sztrájkköveteléseikkel.

A SZEF elnöke felidézte: tavaly ősszel több intézkedés is rontotta a munkavállalók helyzetét. Példaként a cafeteria erőteljes visszaszorítását, a kormányzati intézményeknél szerintük embertelenül végrehajtott, jelentős létszámleépítést, a kormányzati igazgatásról szóló törvény módosítását, a sikertelen minimálbér-tárgyalást és a munka törvénykönyvének túlmunkára vonatkozó módosítását emelte ki. Mint mondta, mindezek és az évek óta elmaradt bérrendezés miatt alakították meg a sztrájkbizottságot.

Elmondta:

követelik, hogy a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata A1 kategóriában 69 ezer forintról emelkedjen a minimálbérre, 149 ezer forintra, B1-ben 77 ezerről a garantált bérminimumra, 195 ezer forintra, F1-ben pedig 122 ezerről a diplomás bérminimumra, 253 ezer forintra.

Követelik azt is, hogy a köznevelésben is igazodjon a minimálbérhez az illetményalap számításának vetítési alapja. Követelik továbbá, hogy a közalkalmazottak illetménypótlékának számítási alapja 20 ezerről 40 ezer forintra emelkedjen, és az ágazati pótlékokat (bölcsődei, szociális ágazati, kulturális) számítsák be a jubileumi jutalomba, illetménynövelésbe.

Emellett a sztrájkbizottság támogatja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) követeléseit.

Boros Péterné, a SZEF alelnöke, az MKKSZ elnöke azt mondta:

szeretnének a jelenlegi követhetetlen, összekuszált bérrendszer helyett egyszerű és követhető bérfelzárkóztatást, ezért januárban sztrájkot hirdettek március 14-ére,

ha addig nem sikerül megállapodni a kormányzattal a munkavállalók szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvosolásáról.

Mint hozzátette, megkeresésükre az Emberi Erőforrások Minisztériuma konkrét tárgyalási ajánlatot tett, és a Pénzügyminisztérium is jelezte a tárgyalás szükségességét, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség azonban egyelőre nem válaszolt. Hangsúlyozta: tárgyalással és nem sztrájkkal szeretnék rendezni a munkavállalók gondjait.

Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke elmondta: bérrendezést enyhítő pótlékolás helyett tisztességes béremelést követelnek. Közölte,

a dolgozók anyagi megbecsültsége alacsony, miközben a mindennapokban erős fizikai-lelki megterhelésnek vannak kitéve.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke elmondta, a szakszervezet már megfogalmazta a saját követeléseit is, ilyen például a minimálbérhez kötött vetítési alap, a kötelező óraszámok csökkentése és a jelentős béremelés. Megjegyezte: évente 50-60 ezer pedagógus megy nyugdíjba és mindössze 3-4 ezren maradnak a pályán a gyakornoki vizsga letétele után.

Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke arról beszélt: a nemzeti kultúra őrzőivel a nemzeti kormány évek óta nem tárgyal, és amíg a versenyszféra területén a sztrájkfenyegetés sikerre vezetett, a magyar állam "a füle botját sem mozgatja", hogy a munkavállalói bérhelyzetén javítson.

A sztrájkbizottsághoz csatlakozott még a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ), a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete és a Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség (HMTSZSZ).

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

„Pár perce megjelent a Magyar Közlönyben a kormány döntése: vége a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziónak!” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki elmondta egy videóban: a szerződés közös megegyezéssel szűnik meg. 2027. március 31-ével a koncesszor visszaad minden kollégát, gépet, akiket annak idején megkapott az államtól.

Vlagyimir Putyin: nem hiszem, hogy bárki is számított volna arra, hogy minden ilyen jól alakul

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján. Trump és Putyin már elhagyta a találkozó helyszínét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
A gyárkaputól a nyugdíjig: így vett drámai fordulatokat a hazai dolgozók élete az elmúlt 40 évben

A gyárkaputól a nyugdíjig: így vett drámai fordulatokat a hazai dolgozók élete az elmúlt 40 évben

A szocialista nehézipartól az uniós K+F-projektig: egyetlen szakmunkás életútján keresztül is jól bejárható a magyar munkaerőpiac elmúlt négy évtizede. A késő szocialista nagyüzem biztonsága, a rendszerváltás utáni tömeges állásvesztés, a kilencvenes évek vállalkozói újrakezdése, a multik megjelenése, a 2008-as válság, majd a 2010-es években jelentkező munkaerőhiány. A Portfolio és a Központi Statisztikai Hivatal közös cikksorozatának második részében Kovács László fiktív történetén és a KSH hosszú idősoros adatain keresztül mutatjuk be, hogyan változott meg Magyarországon a munka értéke, a munkahely biztonsága és a szakértelem alkupozíciója a gyárkaputól a nyugdíjig.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×