A Népszava úgy értesült, hogy a Legfőbb Ügyészség mégsem költözik a Markó utcából a Kúriával együtt a Kossuth Lajos téri volt Igazságügyi Palotába, ahol a bezárt Néprajzi Múzeum és az állammal perben álló Politikatörténeti Intézet található. A szervezet a lapnak azt mondta, hogy az ügyészség marad az eddigi helyén, és az eredeti tervek szerint is csak néhány irodahelyiséget kaptak volna a Kossuth Lajos téren, a Népszava szerint viszont 2017 szeptemberében együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal vezetője és a legfőbb ügyész arról, hogy a Kúria és a Legfőbb Ügyészség visszaköltözik a Kossuth téri épületbe.

A Magyar Idők cikke szerint továbbra is nagy az érdeklődés a diplomamentő program iránt. A napilap kiemelte, hogy több ezer egykori hallgató diplomájának megszerzéséhez járult hozzá a tavaly zárult diplomamentő program, ezért a korább tapasztalatokat is figyelembe véve Diplomamentő II. néven folytatódik a nyelvvizsgával nem rendelkező, de sikeresen államvizsgázók segítése. Több száz fő nyelvi képzése már el is kezdődött.

Regionális építőipari képzési központok létrehozását szorgalmazza az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége a szakmunkásképzés hatékonyabbá tételére - írja a Világgazdaság. A szervezet a javaslatait már el is küldte a szaktárcának, álláspontjuk szerint a szakemberképzést, az elméleti és gyakorlati oktatást egységes követelményekkel és azonos körülmények között kellene biztosítani, mert az építőipari szakmákat oktató szakközépiskolák és szakgimnáziumok tanműhelyei többségükben korszerűtlenek.

A Portfolio ingatlanpiaci összeállításából kiderül, hogy vidéken az átlagos négyzetméterárak a fővárosiak ötödébe sem kerülnek, és hiába nő az adásvételek aránya, miközben a Budapesten zajló tranzakcióké folyamatosan csökken, az árak alig mennek felfelé. Magyarországon egy községben lévő családi ház négyzetméterára átlagosan 80 ezer forint volt 2018 őszén, ami főleg azoknak a tulajdonosoknak rossz hír, akik - akár a megyén belül - városba költöznének.

A Magyar Időkben interjút olvashatnak a Gyulahús Kft. ügyvezető igazgatójával, aki hangsúlyozta, hogy a hat éve alakult kft. a csőd széléről hozta vissza a kelet-magyarországi húsüzemet. Daka Zsolt kiemelte, hogy a munkaerőhiány a céget is érint, ráadásul a fiatalokat nem vonzza a húsipari szakma. Hozzátette: az orosz embargó bevezetése, vagyis 2014 augusztusa óta eléggé korlátozottak a lehetőségeink, legalábbis Oroszország felé.