Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke arról is beszélt, hogy egy esetleges sztrájk megszervezése a jelenlegi szigorú jogszabályi feltételek között nehéz feladat, mert a kötelező egyeztetési folyamat mellett a még elégséges szolgáltatásokban is meg kell állapodni.

"Olvastam én is a híreket a sajtóban, hogy nem értik, a szakszervezetek miért nem hirdetnek országos általános sztrájkot egyik napról a másikra. Nos, ez a magyarázata".

Hozzátette, felelős szakszervezeti vezetők jogellenes sztrájkra nem buzdítják a munkavállalókat, hiszen annak nagyon komoly kártérítési következményei vannak.

A sztrájk kérdésében a szakszervezetek sem egységesek, a Liga tárgyalni szeretne

- hangsúlyozta Mészáros Melinda.

A demonstrációkkal kapcsolatban Mészáros Melinda elmondta, a Liga elnöksége a napokban határozatot hozott. Álláspontjuk az, hogy olyan demonstrációkat, amelyeket a szakszervezetek szerveznek, szakszervezeti célok érdekében, és amelyeken nem pártok vesznek részt pártzászlókkal és pártpolitikai célokkal, azt teljesen helyénvalónak és támogathatónak tartanak, így azt a négy célt is, amelyet a tiltakozó érdekképviseletek megfogalmaztak.

Azt azonban nem tartják elfogadhatónak, hogy ezek a szakszervezeti követelések háttérbe szorulnak, és megelőzik olyan követelések, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a munka törvénykönyvének a módosításával.

A hatályos jogszabályok alapján 250 óra rendkívüli munkavégzést rendelhet el egyoldalúan a munkáltató, ez korábban is így volt, 300 óráig lehet a kollektív szerződés alapján megemelni ezt a keretet, ez sem változott, és 400 óráig lehet egyéni megállapodást kötni a munkavállalókkal. Arról, hogy milyen feltételek esetén alkalmazható a 400 órás túlórakeret, itt írtunk még bővebben.

Mészáros Melinda elmondta, a Liga felmérte a szakszervezetek körében, hogy mely munkáltatók kezdeményeztek megállapodásokat a munkavállalókkal az új túlóratörvényről. Azt a visszajelzést kapták, hogy

egyetlen egy munkáltató kivételével senki még csak nem is gondolkodott azon, hogy a munkavállalókkal egyedi megállapodást kössön

és eltérjen azoktól a szabályoktól, amelyek a munka törvénykönyvében, akár a hatályos kollektív szerződésben szabályoztak.

A szakszervezetek azonban nem látnak garanciát arra, hogy nem kényszer hatására fogják aláírni a munkavállalók ezeket a megállapodásokat, hiszen alá- és fölérendeltségi viszonyban van egymással a munkavállaló és a munkáltató, nincsenek azonos szinten.

Lemaradás a munkabérek nettó értékében

A Liga elnöke arról is beszélt, hogy

elsősorban a járulékok csökkentésével javasolják felzárkóztatni a magyar fizetéseket a visegrádi négyek másik három országához.

Az érdekképviselet első lépésben a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot törölte volna el, később pedig az szja mértékét is csökkentette volna, ám ezt a kormány nem fogadta el.

Mészáros Melinda hangsúlyozta: elsősorban Szlovákiához és Csehországhoz viszonyítva nagyon magasak még mindig a munkavállalók által fizetett adók és járulékok, 30 százalék fölött van ezen elvonások mértéke, míg van, ahol ez mindössze 17 százalék.