eur:
408.55
usd:
375.28
bux:
74036.8
2024. november 5. kedd Imre
Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. október 3-án.
Nyitókép: MTI / Kovács Attila

Éles vitává fajult az éjszakába nyúló ülés a Parlamentben

Több mint négy órán keresztül kifogásolták az ellenzéki képviselők a munkaidőkeret emeléséről szóló fideszes javaslatot az Országgyűlésben. Kósa Lajos fideszes képviselő előterjesztői zárszavában képtelenségeknek nevezte a kritikákat, az ellenzéki képviselők pedig válaszát követően kivonultak az ülésteremből.

A munkaidő-szervezéssel kapcsolatos és a munkerő-kölcsönzés minimális díjával összefüggő szabályok tervezett módosítását az ellenzék és a szakszervezetek rabszolgatörvénynek nevezik. Kósa Lajos fideszes képviselő előterjesztői expozéjában elmondta, hogy a túlmunka keretet 250ről 400 órára és 36 hónapra emelnék, amely több uniós országban is bevett gyakorlat.

„Amikor nagy a kereslet a szolgáltatás, az áru iránt, és annak a kielégítése csak többletmunkával lehetséges,

más időszakokban pedig nincs annyi megrendelés, nincs annyi szolgáltatási igény, és akkor nincs szükség akkora munkaerő alkalmazására” – fogalmazott a politikus.

A jobbikos Pintér Tamás szerint ha megszavazzák a tervezetet, azzal a magyar dolgozói társadalom sírját ássák meg. Mint mondta: így egy átlagos dolgozó sokkal kevesebbet lehetne a családjával, hiszen a javaslat elfogadásával felhatalmaznák a cégeket arra, hogy „a normál munkaidő mellett további ötven napot elvehessenek évente a magyar munkavállalóktól”.

Az MSZP vezérszónoka Harangozó Tamás rabszolgatörvénynek nevezte a tervezetet, amely azt mutatja, hogy a kormány a multinacionális cégek oldalán áll. A szocialista képviselő felhívta Kósa Lajos figyelmét, hogy az általa említett német gazdaságban – a magyarországi viszonyoktól eltérően – 486 ezer forint a minimálbér, a kötelező munkaidő pedig 35 óra, „maguk meg 48 órát írnak elő, és még ennek a törvénynek a hatására akár e fölött is ki lehet majd zsigerelni a magyar munkavállalókat”.

A Demokratikus Koalícióból Székely Sándor vezérszónok azt hangsúlyozta, hogy a kormánynak inkább a bérek emelésére kellene koncentrálnia. „Ezt a törvényt nem szabad benyújtani, ezt töröljék” – hangsúlyozta, a 13. havi nyugdíj újrabevezetését kérve. Hozzátette: meg kéne célozni, hogy az átlagbérek három év múlva érjék el az 1000 eurót.

Az LMP-s Csárdi Antal úgy vélte: a javaslattal a kormánypártok klasszikus neoliberális lépést hajtanának végre. „Az ide befektető cégek rendívül jól jönnek ki” – vélekedett. hozzátéve: „nem kell két műszakban dolgoztatniuk a dolgozóikat, hanem egy műszakban lenyomhatják mind a kettőt”.

Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka azt mondta, hogy ha elfogadják a tervezetet, a dolgozók munkaideje az 1951-es szintre emelkedik.

A vezérszónoki felszólalások után Szél Bernadett független képviselő közölte, hogy ha megszavazzák a javaslatot, akkor valamennyi ellenzéki párt támogatását kéri majd azért, hogy a módosítás az Alkotmánybíróság elé kerüljön.

A fideszes Kósa Lajos előterjesztői zárszavában értelmetlennek nevezte az ellenzéki kritikák többségét, mondván: az indítvány elfogadása után is minden munkanap 8 órás, a munkahét pedig ötnapos marad.

A csaknem öt órás, éjszakába nyúló vita végén Lezsák Sándor levezető elnök a házszabályra hivatkozva nem adott szót több, ismételten felszólalásra jelentkező ellenzéki képviselőnek. Az Országgyűlés alelnöke ezelőtt az ülésvezetés bírálata miatt megvonta a szót az LMP-s Demeter Mártától, az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikótól és a független Szél Bernadettől.

A zárszó után ezért az ellenzéki képviselők azt kérték, hogy a levezető elnök függessze fel az ülést és hívja össze a házbizottságot, majd az utolsó két napirendi pont tárgyalásáról kivonultak az ülésteremből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×