Az intézet kutatásának előzetes eredményei szerint a megkérdezettek több mint 70 százaléka úgy véli, hogy

lényeges a gyermekvállalásnál a lelki-érzelmi háttér.

A válaszadók 30 százaléka szerint ez inkább anyagi kérdés - mondta az InfoRádiónak Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke.

"Azt is megállapítottuk az előzetes eredményekből, hogy

a válaszadók háromnegyede szerint nagyon fontos az otthon, a biztos munkahely, az anyagi biztonság, a stabil párkapcsolat, illetve a családbarát környezet. A legfontosabb azonban a testi-lelki-szellemi érettség"

- sorolta Fűrész.

Mint rámutatta, az első gyermek megszületése melletti legfontosabb érv a párok legtöbbjénél az, hogy "mostanra ért meg a kapcsolatuk arra, hogy gyermeket tudjanak vállalni".

A válaszadók

52 százaléka szerint fontos a gyermekvállaláshoz a házasság,

ezen belül 40 százalék szerint jó, ha már a gyermek születése előtt házasok a szülők.

Magyarországon növekszik a gyermekvállalási hajlandóság, de csökken a születésszám.

Ezt már a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója mondta az InfoRádió Aréna című műsorában. Spéder Zsolt szerint ez annak a következménye, hogy gyermeket vállalni csak adott életkorban lehet, a gyermekszám ugyanis attól függ, hányan vannak szülőképes korban, és azok gyermekvállalási kedve milyen.

"Magyarországot ma az jellemzi, hogy folyamatosan csökken a szülőképes koban lévő nők száma, hiszen a Ratkó-unokák negyven év fölé kerültek"

- mutatott rá Spéder Zsolt;

ma 195 ezren vannak a 43 évesek, akik épp kilépnek a szülőképes korból, márpedig ők 25-30 ezerrel többen vannak, mint a 30 évesek,

akik most vannak a gyermekvállalás életkorában.

Ezek után pedig évjáratonként egyre kevesebb a nő, illetve lány, tehát

hiába növekszik a kedv, az egy kisebb létszámú generációra esik.