Infostart.hu
eur:
388.65
usd:
336.87
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Szkopje, 2016. december 11.Nikola Gruevszki korábbi kormányfő, a kormányzó jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) vezetője voksol Szkopjéban 2016. december 11-én, az előre hozott parlamenti választások napján. (MTI/EPA/Georgi Licovski)
Nyitókép: MTI/EPA/Georgi Licovski

Szkopje bejelentkezett Gruevszkiért

Sajtóhírek szerint a macedón kormány hivatalosan is kérte Nicola Gruevszki volt macedón miniszterelnök kiadatását Budapesttől, az erről szóló kiadatási kérelmet kedd délután küldte el a szkopjei kabinet Magyarországnak.

Renata Deszkoszka macedón igazságügyi miniszter kedden a sajtónak azt mondta: a kiadatáshoz szükséges dokumentumok egy részét már lefordították, egy másik részét pedig utólag küldik el.

"Szerepelnek benne mindazok az eljárások, amelyekben vizsgálat vagy vizsgálati előkészület folyik, és amelyek alapot nyújtanak arra, hogy letartóztassák (Nikola Gruevszkit), ha kiadják"

- tette hozzá. Nikola Gruevszki 2006 és 2016 között volt Macedónia miniszterelnöke, a múlt héten viszont nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, mert nem kezdte meg kétéves börtönbüntetésének letöltését, amelyet hivatali visszaélés miatt szabtak ki rá.

A politikus múlt kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy Budapesten van, és politikai menedékjogot kért a magyar hatóságoktól, egy héttel később pedig szintén a közösségi médiában jelentette be, hogy kérelmét kedvezően bírálták el, és megkapta a menekültstátuszt.

A Facebookon Gruevszki azt írta, kérelme átadásakor beszámolt arról, hogy hazájában az új szociáldemokrata kormány üldöztetésének van kitéve.

A kormány szerinte nem demokratikus eszközöket használva és a macedón ügyészségi és bírói rendszerrel is visszaélve meg akarja fosztani a szabadságától.

"Soha nem jelentette, hogy fenyegették"

A macedón kormány közleményben reagált Gruevszki állításaira. Szkopje szerint Nikola Gruevszkit jogerősen ítélték el, nyilvános és átlátható eljárás során, és ellene továbbra is több bírósági eljárás és nyomozás folyik. Nikola Gruevszki rendőri védelem alatt állt, ehhez ugyanis joga volt korábbi miniszterelnökként, és soha nem jelentette, hogy fenyegették volna az életét. A macedón kormány állítása szerint nincs bizonyíték arra, hogy politikai üldöztetésnek vagy életveszélyes fenyegetésnek lett volna kitéve, és egyetlen kormányzati intézmény sem fenyegette meg.

"Ezért úgy véljük, hogy Gruevszki egyetlen célja az igazságszolgáltatás elkerülése volt"

- olvasható a kormány közleményében. A macedón kormány azt is közölte, hogy a kiadatási kérelmet minden szükséges dokumentummal és a jogerős ítélettel együtt küldte el Magyarországnak. Hozzátette:azt várja, hogy a budapesti hatóságok feltétel nélkül elfogadják a kérelmet, és európai uniós, illetve NATO-tagországként a nemzetközi joggal összhangban lehetővé teszik Gruevszki visszatérését Macedóniába, hogy letölthesse börtönbüntetését, és feleljen az ellene felhozott további vádakra.

Macedónia jogállam, ezért bárkinek, akiről bizonyítást nyert, hogy megszegte a törvényt, és akit jogerősen elítéltek, felelnie kell a tetteiért

- áll a közleményben.

Nemzetközi elfogatóparancs

Nikola Gruevszkit májusban ítélték el hivatali visszaélés miatt. November 8-án kellett volna megkezdenie börtönbüntetésének letöltését, de ügyvédei fellebbezést nyújtottak be, amit azonban egy nappal később a fellebbviteli bíróság elutasított. A döntést - amely szerint Gruevszkinek azonnal börtönbe kell vonulnia - a rá következő napokban többször is megpróbálták kézbesíteni a volt kormányfőnek, ám Nikola Gruevszkit sehol sem találták, ezért november 12-én elfogatóparancsot adtak ki ellene. Egy nappal később

ő maga tudatta a Facebookon, hogy Budapesten van, és politikai menedékjogot kért a magyar hatóságoktól. Szkopje még aznap nemzetközi elfogatóparancsot is kiadott ellene.

Az albán, a montenegrói és a szerb hatóságok későbbi közlése szerint Nikola Gruevszki november 11-én, vasárnap hagyta el Macedóniát, ahonnan Albániába, majd Montenegróba utazott. November 12-én, hétfő késő este Szerbiába érkezett, onnan kedden a kora reggeli órákban lépett ki.

Az érintett országok hatóságai közölték, hogy amikor a volt macedón kormányfő az országuk területén tartózkodott, még nem volt ellene érvényben nemzetközi elfogatóparancs.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×