eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A kibővített tompai tranzitzóna 2017. április 6-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Ujvári Sándor

Nem engedték Röszkén és Tompán vizsgálódni az ENSZ szakértőit

Azt állítják a világszervezet emberi jogi szakértői,hogy a magyar hatóságok nem engedték be őket a két határállomáson a tranzitzónába, ezért idő előtt megszakították magyarországi látogatásukat.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) közleménye szerint a világszervezetnek hiteles jelentések állnak rendelkezésre arról, hogy egyik tranzitzónában sincs kielégítően biztosítva az önkényes szabadságmegvonás elleni védelem.

"Kétségtelen, hogy a migránsok fogva tartása ezekben a tranzitzónákban a szabadságtól való megfosztást testesíti meg a nemzetközi jog értelmében"

- mondta Elina Steinerte és Setondji Roland Adjovi, az ENSZ önkényes őrizetbe vételekkel foglalkozó munkacsoportjának két tagja. Az ENSZ-delegációt a magyar kormány hívta meg a 2018. november 12-én megkezdett látogatásra, a 2013-ban megfogalmazott emberi jogi ajánlások alapján.

Az UNHRC független szakértői vizsgálatának lehetővé tételéhez a kormányoknak biztosítaniuk kell a vizsgálatok akadálymentes lefolytatásának lehetőségét, különösen a "bizalmas és hatósági felügyelettől mentes kapcsolatteremtést a szabadságuktól megfosztott emberekkel". Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának honlapján közzétett közlemény szerint a szakértők sajnálatukat fejezték ki, amiért a magyar hatóságok nem biztosították ennek megvalósulását, és ezzel megakadályozták a munkacsoportot megbízatása teljesítésében.

"A független nemzetközi, nemzeti és regionális szervezetek képviselőinek akadálytalan hozzáférést kell biztosítani minden olyan területhez, ahol embereket megfosztanak szabadságuktól, ideértve a tranzitzónákat is" - hangsúlyozta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának küldöttsége.

"Egy jogállamban ez elengedhetetlen az emberi jogok védelmében"

- áll a közleményben. A munkacsoport ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány építő jellegű párbeszédbe bocsátkozik, és a közeljövőben lehetővé teszi, hogy a küldöttség folytathassa látogatását, és együttműködve kidolgozhassanak hatékony biztosítékokat az önkényes szabadságmegvonás kockázataival szemben. Az UNHRC kiemelte:

Magyarországon csak ebben a két tranzitzónában nyújthatnak be emberek menedékkérelmet.

A világszervezet Emberi Jogi Tanácsa szerint mindkét tranzitzóna Magyarország felé zárt létesítményként működik, amelyeket az ott tartózkodók bármikor elhagyhatnak Szerbia irányába.

A dpa német hírügynökség megjegyzi, hogy az új magyar menekültügyi szabályok biztonságos harmadik országként tekintenek Szerbiára, így az onnan érkező menedékkérők kérelmét automatikusan elutasítják. Emberi jogi szervezetek, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az Európai Unió intézményei is kifogásolták ezt a szabályozást, mert szerintük sérti a nemzetközi humanitárius jogot.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×