A jövő szakképzésének a gazdaság igényeinek kell megfelelnie, ezeket kell kiszolgálnia - mondta Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, aki a témában előadást is tartott az országos közoktatási szakértői konferencián Hajdúszoboszlón.

Pölöskei Gáborné az InfoRádiónak elmondta, a képzési rendszer átalakítására is szükség van ehhez, ettől lesz majd vonzó a karrier a fiatalok számára a szakképzésen keresztül.

A részletekről elmondta, új szakképző iskolákat és -térségeket, új tanműhelyeket hoznak létre, továbbá

ágazati képzőközpontokat hoznak létre a vállalatokkal együtt, a szakgimnáziumokat pedig a mérnökképzés előszobájává teszik.

Azt szeretnék elérni, hogy javuljon a szakképzés társadalmi elfogadottsága, a szakgimnáziumoké megegyezzen a gimnáziumokéval, mert "a gazdaság fejlődéséhez elkerülhetetlen egy erős, jó minőségű szakképzés".

A szakgimnáziumokban, mint elmondta, egyre magasabb a beiskolázási létszám. Ezen intézményforma lehetőségeit úgy próbálták bővíteni, hogy

a gyerekek 10. évfolyam után választhatnak, hogy mellék-szakképesítést választanak-e vagy sem. Ha nem, akkor az iskola ajánl különböző tantárgyakat,

például ajánlhatja a duális képzést, a kapcsolatot az ágazati vállalatokkal, vagy akár vakon gépírást, gépjárművezetést, idegen nyelvet, emelt szintű fizikát - attól függően, hogy mi növeli később a tanuló előnyét az adott ágazatban.

A szakképzési centrumok átalakításáról

A mostani törvényjavaslattal azt a keretet akarják megvalósítani, ami megágyaz a szakképzés átalakítására vonatkozó javaslataikat; a működés biztonságát, hatékonyságát kívánják biztosítani - mondta Pölöskei Gáborné. Hozzátette: a szakképzési centrumok jól működnek, de a rendszer lehetne még jobb, mert most nem azonos az egyes centrumok teljesítménye.

"Most a centrumok vezetésének személyisége határozza meg, hogy ki mennyire tudja menedzselni a saját területét. A kancelláriarendszer lényege az, hogy a menedzselést esősítsük. Ha a centrum iskolaként működik, akkor lehet, hogy a jelenlegi főigazgató nagyon jó iskolaigazgatói fejjel gondolkodik, de nem feltétlenül gazdsasági szempontú menedzser-fejjel gondolkodik. A kancellária-rendszer és a duális vezetés ezt tenné lehetővé" - fejtette ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár. Azt mondta, az egyetemeknél látták ennek a rendszernek a működőképességét.

Ha a parlament megszavazza és létrejön a kancelláriarendszer a szakképzési centrumoknál, akkor a fenntartást a minisztériumtól átveszi a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, így ez közelebb kerül az iskolákhoz. "Emellett az iskolák a centrumokon belül kapnak a terveink szerint egyéb jogot és lehetőséget arra, hogy még nagyobb önállósággal és felelősséggel is bírjanak.

Valóban új rendszert építünk"

- mondta Pölöskei Gáborné. Az új rendszer kiépítésében a helyettes államtitkár szerint a Szakképzési Innovációs Tanács lesz a segítségükre. Pénteken döntöttek egy olyan munkacsoport létrehozásáról, amely egy progresszív menedzsment-rendszer modelljét fogja kidolgozni. "Ebben a szakszervezet is részt fog tudni venni" - hangsúlyozta.

PSZ: vegyék le a napirendről a változtatás tervét!

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kancellári rendszer bevezetése gyökeresen átalakítaná a szakképzési centrumok struktúráját. A tervezet értelmében a kancellár hatásköröket vonna el képzett szakemberektől, a köznevelési intézmény igazgatójától és gazdasági vezetőjétől, amely jelentős kockázatot jelent a szakképzési centrumok működésében - mondta a szakszervezet szakértője. Palotás József úgy véli, az átalakítást sokkal alaposabb átgondolás és szakmai egyeztetés kell, hogy megelőzze.

"A szakképzési centrumokat 2015-ben hozta létre az akkori Nemzetgazdasági Minisztérium, az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy ez egy jó struktúra, és a benne dolgozó kollégáknak is perspektivikus rendszer jött létre. De

nincsenek olyan adatok, hatástanulmányok, amelyek, indokolnának egy ilyen mértékű átalakítást"

- fogalmazott az InfoRádiónak Palotás. Szerinte a változtatással az is járna, hogy a 2016-ban öt évre megbízott főigazgatók és gazdasági vezetők állásait most újra kéne pályáztatni, hatásköreiket átcsoportosítani egy "gyakorlatilag mindenféle végzettségi előírástól mentes kancellár számára". Ez nagyfokú bizonytalanságot okoz az intézményekben, épp akkor, amikor kezdődik a beiskolázás.

"Nem hiszem, hogy vonzó lehet a diákok, szülők számára egy olyan iskolatípus, amit 5-6 év alatt ötödszörre alakítanak át."

Az érdekvédők

azt kérik az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól, hogy a mostani törvényjavaslat vitáját vegyék le a napirendről,

és egy érdemi, szakmai egyeztetéssel dolgozzanak ki egy minden félnek megfelelő javaslatot.