Magyarországon tavaly 1025 gyermeket fogadtak örökbe, többet, mint az örökbefogadások újraszabályozását elrendelő gyermekvédelmi törvény 1997-es hatályba lépése óta bármelyik évben. Különösen szembetűnő a növekedés a külföldi örökbefogadásoknál: három év alatt majdnem a duplájára (234-re) emelkedett az ilyen eljárások száma - írta a hvg.hu. A legtöbben Olaszországban leltek új családra, de a skandináv államok, illetve Németország, Hollandia, Anglia és Franciaország is sok magyar gyereknek lett az új hazája.
Itthon a sajátos nevelési igény is visszatartó tényező
Magyarországon ma legtöbben szőke, kék szemű csecsemőt szeretnének örökbe fogadni – mondják a gyermekvédelemben jártas szakemberek. Miközben – bár hivatalosan erről senki sem beszél – az állami gondozásban nevelkedő gyerekek többsége roma. Közülük is az idősebbek – akik már betöltötték a hatodik életévüket – és ráadásul betegséggel vagy fogyatékkal élők lényegében senkinek sem kellenek. A KSH adatai szerint az örökbe fogadható gyerekek között alig van 3 év alatti, a többség jóval idősebb: az 55 százalékuk 10 éves is elmúlt, a 31 százalékuk 3–9 éves. Ők azok, akik benn ragadnak a rendszerben. Számukra a külföldi örökbe fogadó szülők az utolsó esély arra, hogy családban nevelkedhessenek.
Más a szemlélet
Annak is van oka, hogy most miért éppen Olaszország a legnépszerűbb: ott ugyanis az átlagosnál sötétebb bőrszín sem feltűnő, miközben ez – a szakértők szerint – Magyarországon az örökbefogadóknál jellemzően kizáró ok. „Ráadásul a külföldiek eleve toleránsabbak. Egészen más az örökbefogadások kultúrája” – mondta a lapnak Radoszáv Miklós, aki évtizedekig vezette a fővárosi gyámhivatalt. A külföldiek jellemzően nem az ő meg nem született gyereküket akarják pótolni, hanem úgy állnak az örökbefogadáshoz, hogy ha megtehetik, segítenek egy emberen. Ezt mutatja, hogy a külföldi örökbe fogadó szülők jellemzően idősebbek, akiknek a saját gyerekeik már kirepültek a családi fészekből.
