A képviselők 125 igen szavazattal, 49 nem ellenében hagyták jóvá a gazdasági bizottság fideszes elnöke, Bánki Erik javaslatát. A kormánypárti politikus indítványában hangsúlyozza, a Fidesz-KDNP nemzeti ügynek tekinti az otthonteremtést, ami családtámogatási politikájának egyik fontos pillére.

Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az állam több mint húsz éve támogatja a lakás-takarékpénztárakat, azonban

ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is "extraprofitot realizálnak".

A lakástakarék-program mára egy az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált: miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakás-takarékpénztárakhoz.

Az ellenzéki képviselők azzal érveltek a szavazás előtti vitában, hogy a döntéssel lakossági fogyasztók milliói elől zár el egy kiváló öngondoskodási rendszert a kormány. A rendszer teljes eltörlése helyett inkább azt kellett volna megvizsgálni, hogyan tehető hatékonyabbá a rendszer, emellett azt is kifogásolták az ellenzéki politikusok, hogy túl kevés idő jutott a javaslat megvitatására.

Többen érveltek azzal is, hogy

a fiatalok eleve nehezen jutnak lakáshoz, az LTP-rendszer támogatásának eltörlése pedig még inkább megnehezíti a dolgukat.

Bánki Erik válasza erre az volt, hogy az ellenzék a külföldi bankokat védi, az LTP-ket üzemeltető cégeknek pedig jobban kellett volna forgatniuk a pénzt ahhoz, hogy az állami támogatás nélkül meg tudjanak élni.

A lakástakarék-rendszer a törvénymódosítással nem szűnik meg teljes egészében, csak a lényegét adó állami támogatást törlik el. A Portfolio összeállításában emlékeztet arra, hogy ezek a konstrukciók úgy működtek, hogy a lakástakarék-szolgáltató betéti kamatot is fizetett (1-3%), ehhez járt éves, befizetésarányos 30%, maximum 72 ezer forintos állami támogatás alanyi jogon. Így akár 10%-os hozamot is el lehetett érni négy éves időtávon - az állami támogatás nélkül a jelenlegi hozamkörnyezetben ez már nem működik.