A Klebelsberg Központ elnöke szerint bevált a tankerületi rendszer, a korábbinál közelebb kerültek az iskolák a fenntartókhoz, és az ügyintézés is gyorsabb lett. Hajnal Gabriella az Arénában hangsúlyozta, a szakmai döntéseket az intézményekben hozzák. A tankerület feladata az, hogy az intézményeket ellássa, ő a gazdálkodó.

„A pénz az a tankerületeknél van, de a szakmai döntések mindig is az intézményeknél voltak, és ez még inkább az intézményekhez került.”

Nőtt az igazgatók hatásköre, a munkatársak felvétele nem történhet meg az intézmény vezetője nélkül.

Hajnal Gabriella kijelentette, hogy minden egyes tankerület autonóm. Elmondta azt is, hogy sikerült stabilizálni a gazdasági működést, a finanszírozás rendben van. Tartozása a Klebelsberg Központnak egyáltalán nincs, a tankerületeknek is minimális. Mindenhol megvan a megfelelő forrás az alapfeladatok biztonságos ellátásához.

A szakember arról is beszélt, hogy különböző háttérrel érkeznek a gyerekek a közoktatásba. Országszinten változó, hogy egy-egy tankerülethez hány iskola tartozik, ez a földrajzi adottságoktól is függően lehet 25, vagy akár 45 intézmény is – tette hozzá az elnök, aki azt is fontosnak tartja, hogy a területi és társadalmi különbségeket az iskolákban felszámolják.

„Az a feladat és az a célunk, hogy minden gyerek megkapja azt, amire neki szüksége van.”

Hajnal Gabriella úgy látja, hogy jó úton halad a központ az esélyegyenlőség megteremtése felé. Ennek eszköze például az internet országos fejlesztése és a digitális eszközök eljuttatása minden intézménybe.

Lezárult a Nemzeti alaptantervről szóló társadalmi vita

Az új struktúra egyik célja az, hogy a diákok kompetenciáit fejlesszék, mert manapság erre van nagy szükség – hangsúlyozta a Klebelsberg Központ elnöke. Mint megjegyezte: annyira gyors a világ, hogy az idő alatt, míg a diák a középiskolától eljut a diplomáig, több száz új szakma is keletkezhet. Ezért a kompetenciákra, a gyakorlatiasságra és a tisztánlátás fejlesztésére kell hangsúlyt fektetni. „Ha nincsen valamilyen szintű lexikális tudás és tudástartalom, akkor a kompetenciák sem feltétlenül tudnak érvényesülni” – tette hozzá a szakember.

Hajnal Gabriella támogatja a tananyag csökkentését is, de a struktúraváltás mellett szerinte szemléletváltásra is szükség van, mivel sokszor a szülők terhelik túl a gyermekeket.

„A szülőknek igen komoly elvárása, hogy minél többet megkapjon a gyerek”

– vélekedett az elnök, aki szerint az iskolák szülői nyomásra alakítják úgy az órarendet, hogy a gyerekeknek ennyi órájuk legyen egy héten.

Hajnal Gabriella régóta szorgalmazza azt is, hogy azok a diákok, akik gimnáziumban kezdték el tanulmányaikat, válthassanak szakgimnáziumra, mielőtt még érettségiznének. „Tizennégy évesen még nagyon sokan nem elég érettek ahhoz, hogy eldöntsék, egyáltalán milyen irányba menjenek” - érvelt a szakember.

A minisztériumban is

megfontolják annak a tervnek a megváltoztatását, amely szerint 2020-tól minden felsőoktatási intézménybe csak középfokú nyelvvizsgával lehetne bekerülni

- erősítette meg a Klebelsberg Központ elnöke.