„Az én célom, hogy a szakmai színvonalat emeljük a közigazgatási bíráskodással” – mondta az InfoRádióban a tárcavezető. Nyolc közigazgatási törvényszék jön létre, melyek felett egy közigazgatási felső bíróság helyezkedik el – tájékoztatott, hozzátéve: a bírák kollégiumot alkotva szakmai eszmecsere alapján fogják meghozni az általános közigazgatási, a pénzügyi és az alapjogi bíráskodás körébe tartozó döntéseiket.

Trócsányi László kiemelte: az Európai Unió 28 országának több mint a felében önálló elkülönült közigazgatási bíráskodás van. A miniszter elárulta, mindig az volt a terv, hogy egyszer önálló közigazgatási bírói kar jöjjön létre. Mint mondta, Közép-Európában ennek hagyománya van, hiszen 1896-ban felállították a független Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságot, mely 1849-ig működött.

„Nem célunk az, hogy a bírók elveszítsék állásukat”

– jelentette ki. A tárcavezető – ígérete szerint – az intézmény kialakításakor az összes olyan körülményt figyelembe fogja venni, amelyet az európai szervezetek elvárnak a bírói testületek közreműködésével és az igazgatással kapcsolatban.

Az Országos Bírói Tanács mellett létrejön az Országos Közigazgatási Bírói Tanács, és a testületek igazgatása is megváltozik. „Visszaáll az a rend, ami gyakorlatilag az igazságügyi miniszternek bizonyos szerepet ad a bíróságok igazgatásában” – fogalmazott Trócsányi László, hozzátéve: a miniszternek van politikai felelőssége, például interpellálható.

Hangsúlyozta: nem az igazságügyi miniszter fog önmaga dönteni,

az döntési kereteket ugyanis a bírói önigazgatási szervek fogják meghatározni.

Ugyanakkor a költségvetéstől kezdve számos területre „rálátása lesz” a tárcavezetőnek.

Az általános bíráskodás igazgatása azonban nem változik: marad az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal fennhatósága alatt. Előbbi tanácskozásain részt vehet az igazságügyi minisztérium képviselője, de az OBH-val is szoros együttműködésre van szükség, hiszen a testületnek olyan tudása van, amelyekre a minisztériumnak is szüksége van.