Infostart.hu
eur:
388.7
usd:
337
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Századvég: a többség nem ért egyet a Sargentini-jelentés elfogadásával

Az emberek több mint 80 százaléka hallott a Sargentini-jelentésről – derült ki a Századvég Alapítvány kutatásából.

Szeptember 12-én az Európai Parlament elfogadta a Judith Sargentini által beterjesztett, magyarországi jogállamiságról szóló jelentést.A döntés óta mind Európában, mind Magyarországon heves vita folyik a jelentésben megfogalmazott vádak jogosságáról és a szavazás jogi érvényességéről.

A Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a magyarok 82 százaléka hallott a jelentésről. Az ügyet ismerők többsége (57 százalék) nem ért egyet a Sargentini-jelentés elfogadásával, míg 32 százalék inkább egyetért vele, további 11 százalék nem tudott dönteni a kérdésben, illetve nem válaszolt.

Ha a különböző politikai irányultságú megkérdezettek válaszait összehasonlítva látható, hogy a baloldaliak körében vannak többségben a jelentést támogatók (61 százalék támogatja, 30 százalék ellenzi); mind a magukat középre helyezők (40 százalék támogatja, 50 százalék ellenzi), mind a jobboldaliak körében inkább negatív a döntés fogadtatása (10 százalék támogatja, 84 százalék ellenzi).

A kutatásból az is kiderült, hogy a többség (55 százalék) szerint a Sargentini-jelentés legfőképp migrációs politikája miatt kritizálja Magyarországot, míg 39 százalék szerint elsősorban inkább azért, mert baj van a demokráciával és az emberi jogokkal.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×