Július 1-jén lépett ­hatályba a büntetőeljárásról ­szóló 2017. évi CX. törvény. Konkoly Thege László, a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője a Heol.hu-nak elmondta:

a változtatás fő célja az eljárások gyorsítása.

Kifejtette: a felderítésből és vizsgálatból álló nyomozást megelőzheti egy előkészítő eljárás, amelynek során az ügyészség és a nyomozó hatóságok úgynevezett leplezett eszközöket - lehallgatást, fedett nyomozót, rejtett megfigyelést, álvásárlást - is alkalmazhatnak.

A törvény felsorolja a leplezett eszközöket. Két csoportra oszthatók,

• az egyik részük ügyészi,
• a másik pedig bírói engedélyhez kötött.

Mint kifejtette, a cél annak megállapítása, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e.

"Az előkészítő eljárásra akkor kerül sor, ha olyan információ áll rendelkezésre, ami felveti bűntény valamilyen szintű lehetőségét, de kevés ahhoz, hogy kimondható legyen: fennáll a bűncselekmény gyanúja. A nyomozás elindításához ugyanis bűncselekmény gyanújának kell lennie. Az előkészítő eljárásban a nyomozáshoz képest várhatóan nagyobb tere lehet a leplezett eszközök bevetésének" - emelte ki.

Konkoly Thege László szerint korábban az volt a baj ezekkel az eszközökkel, hogy azokat a korábbi büntetőeljárási törvény mellett egyes ágazati törvények is szabályozták, amelyek nem voltak kellően összehangolva, így a bűnügyi és a rendészeti felderítés sajátosan konkuráló jellege alakult ki. Amit nem a régi büntetőeljárásról szóló törvény alapján vettek igénybe, azt vagy fel lehetett használni, vagy nem.

Ha más célból figyeltek meg valakit, mint hogy a későbbi nyomozás tárgyát képező bűntényt tárjanak fel, akkor gyakran nem voltak felhasználhatók az így szerzett információk.

Példát is említ. "Gyöngyösön egy ember rálőtt egy lakás ajtaja előtt egy másikra pénzügyi vita miatt. A lövöldöző bűnszervezetét, amelyhez tartozott, már megfigyelték. A telefonlehallgatás során kiderült: a fegyverrel támadó kérdezte utóbb egy társát, hogy eltalálta-e a sértettet. A válasz nem volt, erre mondta, hogy pedig nagyon szerettem volna. A büntetőügyben a kérdés az volt, le akarta-e lőni, vagy csak megijeszteni a sértettet. Később azt vallotta, csupán ijesztgetni akarta, direkt mellé lőtt. Ott volt a telefonbeszélgetés, ami ennek az ellenkezőjéről szólt, mégsem lehetett felhasználni, mert nem a büntetőeljáráshoz alkalmazott eszköz volt" - fejtette ki.

A sajtószóvivő szerint a problémát részben megoldja, hogy a büntetőeljárás során felhasználható leplezett eszközök alkalmazásának ­szabályozása teljes egészében bekerült az új törvény rendelkezései közé. A másik előnye az új szabályozásnak, hogy mivel egy helyen szerepel, így mindenki számára elérhető, megismerhető - tette hozzá.