A Magyar Idők birtokába került az a jelentés, amely rávilágít – ahogy a lap fogalmaz – a rendőri állomány létszámával kapcsolatban elterjedt álhírek abszurditására. A világhálón ugyanis már tömeges leszerelést vizionálnak egyesek, a valóság ezzel szemben az, hogy az idei első félévben az állomány alig két és fél százalékának szűnt meg a szolgálati viszonya. Helyettük 515-en már beléptek és szeptemberig még 740 próbaidős őrmester és ötven határrendész lép szolgálatba, míg 110 tisztjelölt a felsőfokú, 1718 fő pedig a középfokú rendészeti tanulmányait kezdi meg.

A Portfolio szerint egészen színes képet mutatnak a fővárosi kerületek, ha az új lakások egy év alatt bekövetkezett drágulását nézzük. Van kerület, ahol egy év alatt 5 százalékot alig emelkedtek az új lakások árai, de olyan is ahol a 40 százalékot is meghaladta a drágulás. A portál elsőként a főváros budai oldalán épülő új lakóingatlanoknál nézte meg, hogy mekkora az eltérés a mostani és az egy évvel korábbi kínálati árak között.

Mind nehezebben tudják megtartani a szakembereket a vidéki polgármesteri hivatalok, s az utóbbi nyolc év kormányzati intézkedései azt mutatják, hogy a Fidesz tudatosan törekedett a helyi „népképviseleti demokrácia” leépítésére – fogalmazott a Népszavának nyilatkozva egy ötszáz fős észak-magyarországi kistelepülés, Ricse polgármestere. A cikk szerint a falusi, kisvárosi ügyintézők javát elcsábították a járások, de a bolti pénztárosi állás is vonzóbb már, mint a községi adminisztrátoré.

A Világgazdaságban arról olvashatnak, hogy a súlyosbodó munkaerőhiány miatt, az elvándorlás megfékezése érdekében Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke 12 százalékos minimálbér- és 15 százalékos bérminimum-emelkedést vár jövőre. A közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, Nemes Gábor az állami és önkormányzati cégekre vonatkozó tavalyi 13 és idei 12 százalékos keresetnövekedés után jövőre szintén kevésnek tartja az 5 százalékos emelést.

Elképzelhetetlen pénzügyi viszonyok uralkodnak néhol az egészségügyben – mondta a Magyar Időknek az Állami Számvevőszék elnöke, miután a szervezet számos kórházat és szakrendelőt ellenőrzött. Domokos László jelezte: volt olyan kórház, ahol szinte minden fontos terméket és szolgáltatást úgy vett meg az intézmény vezetősége, hogy nem folytatott le közbeszerzést, vagyis a vásárlásoknál minden lehetséges jogszabályt figyelmen kívül hagytak.