A vádlott orvos, aki a vádbeli időszakban – 2009. és 2013. között - az egyik budapesti kórházban ortopéd sebész orvosként dolgozott, műtéti beavatkozásokat is végzett.
A vádirat szerint a vádlott a fenti időszakban a jövedelmének kiegészítése érdekében több betegétől is - az egyébként az OEP által finanszírozott egészségügyi ellátásért - jogosulatlanul pénzt kért, vagy az általuk önként felajánlott hálapénzt kevesellve, nagyobb összeget kért.
Volt olyan beteg, akivel a vád szerint előre közölte, hogy mennyibe fog kerülni a műtét, és volt, hogy a műtét után határozta meg, hogy mennyi pénzt tart elfogadhatónak a beavatkozásért.
Egyes esetekben a vádlott alkudozott a honoráriumként elvárt összegről, és előfordult olyan is, hogy egy betegének a részletekben történő megfizetés lehetőségét is felajánlotta.
Egy esetben a beteg köszönetképp egy nagyobb értékű könyvet szeretett volna ajándékozni az orvosnak, aki azonban a vád szerint azt visszautasította, egyértelműen utalva arra, hogy a könyv helyett pénzt kér.
A Fővárosi Főügyészség vádirata alapján az illetékes bíróság az orvost 9 rendbeli vesztegetés elfogadásának bűntettében bűnösnek mondta ki, és ezért őt 2 év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte, valamint 3-3 évre eltiltotta az orvosi foglalkozástól, valamint a közügyek gyakorlásától. A bíróság úgy rendelkezett, hogy a vádlott a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.
Az ítélettel szemben a vádképviseletet ellátó kerületi ügyészség, valamint a vádlott és a védő is fellebbezett.
A Fővárosi Főügyészség a kerületi ügyészség által bejelentett fellebbezést fenntartotta, és indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg akként, hogy a szabadságvesztés tartamát lényegesen emelje meg, valamint ezzel párhuzamosan a vádlottat a közügyek gyakorlásától és az orvosi foglalkozástól is hosszabb tartamra tiltsa el.