A 18-30 éves magyarok 72 százaléka az anyanyelvvel együtt egy, legfeljebb két nyelven tud kommunikálni, nem szeretnek második idegen nyelvet tanulni - derült ki az Európai Bizottság Népszavában közölt kutatásából.

A probléma nem a diákkal van

A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint az a gond, hogy a közoktatásban csak kötelező, nem pedig fontos a nyelvoktatás. Interaktívabb, kommuniktívabb órák kellenének, és hiányoznak a szaktanárok is. Rozgonyi Zoltán az InfoRádiónak arról is beszélt, hogy sokan már az első idegennyelvvel küzdenek, a leggyakrabban választott angol vagy német nyelvből sem jutnak el arra a szintre, ami ma már a közmegegyezés szerint szükséges a boldoguláshoz.

A szakember hozzátette, hogy nagy különbségek vannak például a városi és a vidéki iskolák nyelvoktatása között, és a helyzeten az is csak kis mértékben javíthat, hogy

a kormány rendelete szerint 2020-tól az egyetemi felvétel feltétele lesz egy nyelvvizsga megszerzése.

A Nylevtudásért Egyesület elnöke úgy látja, hogy a magyar közoktatásban a középiskolák többsége jelenleg nem képes arra, hogy ennek a szintű tudásnak a közelébe is eljuttassa a diákokat.

Elkészült a felmérés, de nem tudni, mi áll benne

Az Oktatási Hivatal tavaly felmérte a hazai nyelvoktatás helyzetét, a középiskolások nyelvtudását, az eredményeket azonban csak kevesen ismerik. Rozgonyi Zoltán úgy fogalmazott, senkinek sincs információja arról, mi valósult meg a javasolt kutatási programból, arról kizárólag a kutatásba bevont egyetemi kollégáktól, pletykaszinten tudnak valamit.

Nincsenek meg a feltételek a kormányrendelet betartásához

Rozgonyi Zoltán arról is beszélt, hogy jelenleg a felsőoktatásba felvételizők 55 százaléka vág neki a felvételinek nyelvvizsgával. Amivel a szakember szerint a kormányrendelet nem számol, az az, hogy

a felvételire érdemes hallgatók legkevesebb 33-35 százaléka nem lesz abban a helyzetben, hogy azt az oktatást, amit a középiskolában nem kap meg, magánforrásból pótolja.

Nemrég az alapvető jogok biztosa is vizsgálta, meg vannak-e a feltételek a kormányrendelet betartásához, és arra jutott az ombudsman, hogy nincsenek meg. Székely László hivatala a jelentésben úgy fogalmaz: rendszerszintű visszásságot okoz a nyelvvizsga megkövetelése mindaddig, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei.

A Nyelvtudásért Egyesület elnöke a szakcionálásnál fontosabbnak nevezte, hogy a fiatalok megéljék, napi szinten érzékeljék: az idegennyelv használata a hétköznapi életben praktikus, normális dolog.