A Magyar Idők szerint újabb bizonyíték van arra, hogy a Fenyő-ügy nyomozását megpróbálták akadályozni és vakvágányra vinni az elmúlt húsz évben. Egy bírói leirat szerint befolyásos emberek kísérelték meggátolni a 2011-ben újraindított nyomozást. Ugyanakkor Jozef Rohác 2009-es elfogása után „elfelejtették” összehasonlítani a DNS-ét Fenyő János gyilkosának DNS-hordozójával, amit az eldobott sapkájából rögzítettek. Erre csak 2011-ben került sor, és az azonosság alapján ítélték végül életfogytiglanra a szlovák maffiózót. A bérgyilkosság után tizenhárom évvel pedig reális volt a veszélye annak, hogy az elkövetői kör – kapcsolataik segítségével – Rohácot is megakadályozza a vallomástételben.

A Népszava arról ír, hogy az uniós országok között Magyarországon van a legtöbb olyan fiatal, aki nem szeretne újabb idegen nyelveket tanulni – egyebek mellett ez is kiderül az Európai Bizottság oktatási főigazgatóságának friss kutatásából, amiben a 18–30 évesek nyelvtudását és nyelvtanulási hajlandóságát térképezték fel. Az eredmények arra is rámutattak, hogy a magyar fiatalok többsége, 72 százaléka egy, maximum két nyelven tud írni és olvasni – és ebbe már az anyanyelv is beleszámít. Ezekkel az eredményekkel a statisztikák utolsó helyein kullog Magyarország. Egyedül az Egyesült Királyságban élő fiatalok válaszoltak nagyobb arányban (74 százalék) igennel például arra a kérdésre, kényelmesen érzik-e magukat úgy, hogy csak az anyanyelvüket beszélik. Rögtön utánuk a magyarok következnek, 49 százalékos aránnyal.

A Világgazdaság a CNN Travelt idézi, amely kilenc kevéssé ismert budapesti látnivalót kínál. Flippermúzeum, temető, arborétum és Római-part – néhány azon helyek közül, amely kevésbé zsúfolt, ám hangulatos és érdekes. Természetesen az építészet is helyet kapott a CNN listáján. A cikkíró szerint a magyar főváros a legjobb hely, ha valaki a szecessziós építészet remekeit szeretné csodálni. Példaként hozza a Lechner Ödön által tervezett Vakok Intézetét.

A Portfolio arról ír, hogy már a Költségvetési Tanács is véleményezte a jövő évi büdzsé tervezetét. Ebből már néhány dolog kiderül. Lesz 2,7 százalékos nyugdíjemelés. Ez 128 ezer forint körüli átlagnyugdíjjal számolva havi plusz 3500 forintot jelent. Ezen kívül a kormány 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számol, így a jogszabályok miatt jár a prémium az idősebbeknek. Ez a legtöbb nyugdíjas esetében legfeljebb egyszeri 12 ezer forint lesz. A bruttó átlagkereset 8,8 százalékkal, míg a fogyasztói árak 2,7 százalékkal emelkedhetnek.

A Világgazdaság szerint bluchipméretűvé növekedhet az Opus-Konzum csoport. A Konzum és az Opus holdingcégek összevonásának lehetőségét is vizsgálják, vannak érvek a fúzió mellett és ellene is – mondta Jászai Gellért, a Konzum elnök-vezérigazgatója. Fekete Péter, a Konzum vezérigazgató-helyettese pedig arról beszélt, hogy a részvénykibocsátások és további tőkeemelések várhatók a két társaságnál, ezek után a Konzum saját tőkéje 60, az Opusé pedig 125 milliárd forintra nő.

A Pénzcentrumon arról olvashatnak, hogy számos lakásbiztosítás mellé igényelhetünk úgynevezett assistance biztosítást is. Ezek leginkább abban különböznek a lakásbiztosítás klasszikus szolgáltatásaitól, hogy itt nem egy keletkezett kár költségét téríti meg a biztosító, hanem meghatározott esetekben segítséget, szolgáltatást nyújt az ügyfél részére. De pontosan melyek ezek a szolgáltatások, illetve megéri-e egyáltalán igénybe venni ezeket a lehetőségeket?