A Magyar Idők által megkérdezett érdekképviseletek szerint a leginkább Ukrajnából és Szerbiából érkező vendégmunkások kevesen vannak, így nem jelentenek tartós megoldást a munkaerőhiányra. A munkavállalás engedélyezéséhez nyújtott kormányzati könnyítéssel több cég sikeresebben toboroz, ugyanakkor pontos adatok nem állnak rendelkezésre a munkavállalók számáról. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint

200-300 ezer vendégmunkással lehetne enyhíteni tartósan a munkaerőhiányt.

A hazai cégek későn eszméltek, pedig az ukrán és szerb munkavállalók kulturálisan könnyen integrálhatók, a munkakultúrájukra és szorgalmukra a hazai cégeknek is szükségük lenne.

A problémát ugyanakkor továbbra is az okozza, hogy a legtöbben Nyugat-Európába mennek, de a környező országok a nyelvi hasonlóságok miatt szintén vonzóbb célpontot jelentenek.

Sok helyen, elsősorban Nyugat-Magyarországon feszültséget okoz a helyi dolgozók körében az ukrán vendégmunkások jelenléte, mert a munkáltató számukra plusz juttatásokat ad, emiatt a dolgozók azt érzik, hogy hátrányban vannak.

Becslések szerint a vendégmunkások húsz százaléka rövid ideig tartózkodik nálunk, inkább ugródeszkának használják Magyarországot a nyugat-európai tagállamokba. A cégek ezt úgy próbálják meg orvosolni, hogy olyan megállapodásokat kötnek, amelyek nem teszik lehetővé a továbbhaladásukat.

A vendégmunkások pontos száma nem derül ki az adatokból, mivel tavaly június óta

a szomszédos országokból érkező nem uniós állampolgároknak bizonyos munkakörök betöltése esetén nincs szükségük munkavállalási engedélyre Magyarországon.

A változás alapján a szerb és az ukrán állampolgárokat munkavállalási engedély nélkül is lehet idehaza foglalkoztatni meghatározott hiányszakmákban.

Az érdekképviseletek tapasztalatai szerint

Magyarország a kétkezi, alacsony végzettségű dolgozók körében vonzóbb, mivel a képzettebbek továbbra is Nyugat-Európát választják.