Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 3. vasárnap Irma, Tímea
Cserháti Péter, az Egészséges Budapest program koordinációjáért felelős miniszteri biztos a 2017. október 16-án tartott sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy a II. kerület 6,8 milliárd forint állami támogatással új szakrendelőt kap.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt

Egészségügy: 10 százalékkal javul a fővárosi kapacitás

Még ebben a hónapban nyilvánosságra hozzák a három nagy budapesti centrumkórház tervpályázati kiírását, a nyár végére várják a pályamunkákat. A hetekben pedig nagyszabású informatikai és orvostechnikai csere kezdődik a fővárosi és Pest megyei kórházakban, szakrendelőkben. Az Egészséges Budapest Program ütemtervéről Cserháti Péter, a programért felelős miniszteri biztos beszélt az InfoRádiónak.

Cserháti Péter, a programért felelős miniszteri biztos az InfoRádiónak elmondta, hogy elkészült a három centrumkórház tervpályázata, amelyet egy nyílt honlapon szeretnének megjelentetni, s amelyre nemzetközi és hazai építészeti cégek tudnak majd pályázni. "Azt reméljük, hogy az első körben kiválasztott nyertes pályázókkal az ősz folyamán megköthető a végleges tervezési szerződésünk, ami nagy tervezési folyamatban folytatódik" - mondta.

Költségvetés és fejlesztések

A miniszteri biztos azt is hozzátette, hogy az összes tervezésre a centrumokkal és a társkórházakkal együtt több mint 20 milliárd forintot biztosított a kormány.

"A társkórházakban a fejlesztési tervek elkészítése mellett a legfontosabb az orvostechnológiai elmaradottság és a számítógépes informatikai hátrány kompenzálása"

- mondta, hozzátéve, hogy az adminisztráció, és a kórházakon belüli, és kórházak közötti kommunikáció felgyorsítása lenne a cél, hiszen elavult gépekkel ez nem lehetséges. Ennek érdekében a következő hetekben két és fél ezer számítógépes munkaállomás (monitor és személyi számítógép) érkezik a fővárosi kórházakba, illetve 1500 nyomtató és multifunkciós eszköz.

Emellett egy elég komoly orvostechnológiai csomag is döntési helyzet előtt áll - emelte ki Cserháti Péter, aminek révén több, mint

16 olyan képalkotó, illetve terápiás és diagnosztikai eszköz érkezik a fővárosi kórházakba, amelyekre nagy szükség van már régóta.

Ezek közözz több CT, több MR készülék, illetve érfestő készülék - a szív, agy perifériás erek vizsgálatára- lesz.

"Ezen készülékekkel több mint 10%-al javul a fővárosi kapacitás, és azt reméljük, hogy részben a sürgősségi ellátás biztonsága, részben pedig a várakozás az ilyen típusú vizsgálatokra csökken" - hangsúlyozta Cserháti Péter.

Szakrendelőfejlesztésbe is belevág a kormány

Eddig a kormány 16 szakrendelő esetében több mint 40 milliárd forintot biztosított teljes kivitelezésre, és további szakrendelők fejlesztése még kormánydöntésre vár - emelte ki a miniszteri biztos.

"Az igazán nagy munkát az orvostechnológiai felújítás képezi, már meg is érkeztek eszközök néhány szakrendelőbe Szigetszentmiklósra és Veresegyházra, ahol ennek következtében

olyan terápiás lézersebészeti, ultrahang, EKG, vagy magzati ultrahang készülékek kerültek a kollégák birtokába, amikre már elég régóta vártak"

- összegezte Cserháti Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Történelmi világcsúcs maratonfutásban – Csodacipő, speciális energiazselé, ideális időjárás

Az élmezőny tagjai között nagyon komoly versengés alakult ki, egymást is inspirálták, motiválták. Valószínűleg ez is eredményezte azt az egyedülálló sportteljesítményt, hogy az első három helyezett megdöntötte a korábbi világcsúcsot – így értékelte az InfoRádióban a vasárnapi London Marathon eredményeit Gyimes Zsolt, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Atlétika Tanszékének egyetemi docense.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Európa új ökle lesz Németország? Vége a kényelmes pacifizmus korszakának

Európa új ökle lesz Németország? Vége a kényelmes pacifizmus korszakának

Berlin végre kimondta azt, amitől az orosz-ukrán háború kirobbanása óta szinte mindenki tartott: a „békeidő illúziója” szertefoszlott. A napokban megjelentett új német katonai stratégia nem egy asztalfióknak készült újabb közigazgatási akta, hanem a jelenlegi berlini koalíció kíméletlen és végleges szakítása az elmúlt évtizedek kényelmes pacifizmusával. Európa gazdasági óriása ráébredt, hogy a nemzetközi rend alapjai nemcsak meginogtak, de a háború, mint legitim politikai eszköz – akár akarjuk, akár nem – visszatért a kontinensre. Ebben a környezetben a Bundeswehr célja, hogy 2039-re Európa „legerősebb konvencionális hadseregévé” váljon. Boris Pistorius védelmi miniszter irányítása alatt a hangsúly a passzív szövetségi részvételről a proaktív nemzeti képességfejlesztésre és a NATO-n belüli vezető szerepvállalásra helyeződött át. A legmegdöbbentőbb felismerés azonban nem is a fegyverkezés ténye, hanem a jogi gátak áttörése: Berlin gyakorlatilag félretolta az újraegyesítési (úgynevezett 2+4) szerződés korábbi (önként vállalt) korlátozásait, hogy létrehozhassa Európa legerősebb hagyományos haderejét. A kérdés már nem az, hogy Németország akar-e katonai hatalom lenni, hanem az, hogy egy pacifista társadalmi DNS-sel rendelkező ország, egy mindeddig civil hatalmat képviselő államstruktúra képes-e egyik napról a másikra a NATO logisztikai és parancsnoki hajtóerejévé válni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×