Infostart.hu
eur:
373.6
usd:
340.34
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
Az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülése 2018. március 21-én.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt

Ab: mulasztott az Országgyűlés

Alkotmányellenes volt az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló 2016-os törvény néhány rendelkezése, és az Országgyűlés mulasztott a termőföldekre vonatkozó kárpótlási szabályok módosítása ügyében - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken közzétett határozatában.

A mulasztást azzal követte el a törvényalkotó, hogy egyes esetekben lehetetlenné tette a kárpótlásra jogosultak számára vételi joguk megfelelő gyakorlását - állapította meg az Ab. (A vizsgált törvény időközben hatályát vesztette.)

Az ügyben egy kárpótlásra jogosult nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Ab-hez azért, mert részt vett volna egy árverésen, amely azonban a támadott jogszabály hatályba lépése folytán elmaradt. Az indítványozó sérelmezte, hogy a kárpótlásra jogosultak kárpótlási jegyeikkel - árverés hiányában - nem tudnak elvett földjeikhez hozzájutni. Álláspontja szerint vételi joga elvonásával sérült a tulajdonhoz való joga, továbbá a jogbiztonság követelménye is megkívánja az utolsó, még le nem zajlott földárverés megtartását.

Az Ab a panaszt tartalmilag megalapozottnak találta. Határozatában kimondta: az állam köteles megteremteni azt az intézményi garanciarendszert, amely a tulajdonhoz való jogot működőképessé teszi. A támadott jogszabály úgy szüntette meg a termőföld árverésére vonatkozó szabályokat, hogy a kárpótlási igények érvényesítését szolgáló vételi jog a jogosultakat továbbra is megilleti.

"Több évtizede tartó folyamat lezárásakor fokozott a jogalkotói felelősség" - szögezte le a testület.

Az Ab kiemelte: a jogalkotó valamely jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezésekor úgy jár el kellő gondossággal, ha nem hagy hátra le nem zárt jogviszonyokat, nem lehetetleníti el azon törvényben biztosított jogosultságok érvényesítését, amelyek alaptörvényi oltalom alatt állnak.

Az Ab mindezek alapján felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2018. december 31-éig tegyen eleget. A tartalmilag egyébként helytálló alkotmányjogi panaszt ugyanakkor az indítványozó jogosultságának hiányában visszautasította az Ab.

A határozathoz a 15 tagú testületből különvéleményt fűzött három alkotmánybíró: Juhász Imre, Stumpf István és Varga Zs. András.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×