Infostart.hu
eur:
373.56
usd:
340.04
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán
A ferencvárosi pályaudvarnál található Málenkij robot-emlékhely 2017. november 25-én, ahol A pokol bugyrai... - Málenkij robot - Kényszermunka a Szovjetunióban címmel kiállítás nyílt ezen a napon.
Nyitókép: Mohai Balázs

A málenkij robot valójában egy szovjet félrevezetési technika

A II. világháborúban, különösen annak utolsó hónapjaiban Magyarországról mintegy hatszázezren kerültek szovjet fogságba. A harmada ráadásul civilként lett "hadifogoly" - mondta Stark Tamás, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos főnunkatársa, aki "Akkor azt mondták, kicsi robot" címmel írt könyvet erről az időszakról.

Stark Tamás, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudo­mányi Intézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádiónak elmondta, hogy a civileket nem úgy fogták el, hogy most többéves kényszermunkára elhurcolják őket, hanem különböző félrevezetési technikákat alkalmaztak.

"Ennek a kicsi robotnak a magyar nyelvbe átkerült és ismertté vált változata a málenkij robot, ez valójában egy szovjet félrevezetési taktikát jelöl.

A leggyakoribb technika az volt, hogy közvetlenül az ostrom után újjáépítés vagy az utcák megtisztítása érdekében közmunkára, vagy málenkij robotra, tehát "kis munkára" rendelték a civileket, és ez a kis munka nagyon sok esetben valójában többéves kényszermunkát jelentett" - mondta Stark Tamás.

Ezenkívül voltak másfajta technikák is: volt, ahol mozielőadásra hívták a falu lakosságát, és amikor összegyűltek, a szovjet katonák körbevették őket, és a munkára alkalmasakat elvitték szovjet fogságba. Stark Tamás hozzátette, a szovjet megszálló hatóság mindent elkövetett annak érdekében, hogy minél több munkaképes civilt vonhasson be a Szovjetunió újjáépítésébe.

"Számítottak a külföldiek kényszermunkájára, és a külföldi kényszermunkások jó részt hadifoglyok voltak, másrészt pedig civil internáltak, akiket a szovjetek hadifogolynak tekintettek"

- mondta Stark Tamás.

A Történettudományi Intézet főmunkatársa szerint a szovjet források 510-540 ezer magyar fogolyról beszélnek. Ebben a számban elméletileg benne vannak a hadifoglyok és a civil internáltak is.

"A magyar forrásokból a kutatásaim alapján arra lehet következtetni, hogy mintegy 600 ezer magyar állampolgár került szovjet fogságba, harmada civilként, tehát nagyjából kétszázezren"

- mondta Stark Tamás.

A túlélők és elhunytak arányáról a szerző úgy nyilatkozott, hogy a magyar és a szovjet adatok alapján az elhurcoltak kétharmada visszatért, egyharmada pedig nem.

"A Szovjetunióban mintegy 70 ezer halálesetet regisztráltak,

tehát itt van egy konkrét adat, de nem regisztrálták a haláleseteket a kiszállítás közben és a tranzittáborokban, illetve akkor sem, ha járvány miatt egyszerre sokan haltak meg egy-egy táborban" - jegyezte meg a kutató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2,6 milliárd forinttal emeli a társasházi távfűtés korszerűsítését célzó pályázat keretösszegét. A döntésnek köszönhetően 257 olyan lakóközösség is támogatáshoz juthat, amelynek pályázata korábban megfelelt a szakmai elvárásoknak, de kimaradt a programból. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke az InfoRádióban azt mondta, hogy az érintett társasházakban a négyzetméter alapú fűtési költség felváltja az energiatakarékosabb, fogyasztás alapú díjakat.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×