Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
330.54
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola

A felvidéki kitelepítettekre és deportáltakra emlékeztek Komáromban

A második világháborút követő kényszerkitelepítések tragikus és értelmetlen epizódjai voltak történelmünknek, a csehszlovák politika nem érte el célját, nem tudta megvalósítani a homogén nemzetállamot - írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a komáromi képviselő-testület ünnepi ülésének részvevőihez szóló levelében. A Komárom-Esztergom megyei településen szombaton emlékeztek a felvidéki kitelepítettekre.

Az ülésen felolvasott levelében a KDNP elnöke rámutatott, a kommunizmus évtizedei alatt még beszélni sem lehetett a világháborúk utáni idők magyar áldozatairól, a megemlékezés pedig lehetetlennek tűnt.

"Megfogyva bár, de törve nem, megmaradtunk. Akiknek el kellett hagyni szülőföldjüket, szívós munkával teremtettek új otthont. Ma már hazajárnak, és az a legfontosabb, hogy van hová menni, mert él a felvidéki magyarság" - fogalmazott Semjén Zsolt.

Bayer Zsolt publicista arról beszélt, hogy "a huszadik század átgázolt rajtunk, magyarokon, a kitelepítettek mégsem adták fel a hitet, hogy életben kell maradni. A mostani ünnepen ne felejtsünk el emlékezni azokról sem, akiket innen zavartak el, a zsidókról és a svábokról" - mondta Bayer Zsolt.

Az Országgyűlés 2012-ben Komárom polgármestere, Molnár Attila (Fidesz-KDNP) kezdeményezésére nyilvánította a Felvidékről kitelepítettek emléknapjává április 12-t, mert 1947-ben ezen a napon kezdődött a szlovákiai magyar lakosság kitelepítése.

A határozatban rögzítették: az Országgyűlés szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a benesi dekrétumok miatt a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarságról.

Komárom az elmúlt évtizedben a kitelepítések emlékvárosának szerepét töltötte be. A helyi Kecskés László Társaság felvállalta a felvidéki kitelepítettek ügyét, könyveket és kiadványokat is megjelentettek a témával kapcsolatban. Kecskés László helytörténész volt a Klapka György Múzeum megalapítója, őt Révkomáromból telepítették Komáromba.

Az 1945-ös Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, a nem szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Csaknem 170 ezer magyar hagyta el emiatt az állam területét, javait kényszerűen hátrahagyva.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 19. 04:43
×
×
×
×