Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
A Balaton vizét felkorbácsolja és a partra fröcsköli a helyenként száz kilométert meghaladó erősségű szél Zamárdiban.
Nyitókép: Horváth Mónika

Csúcsrajáratva kezdi a szezont a viharjelzés

Megkezdődött a viharjelzési szezon, a Balatonnál és a Velencei-tónál rögtön másodfokkal a viharos szél miatt.

Április 1-én megkezdődik a tavi viharjelzési szezon, amely október 31-ig tart. A tavi viharjelzéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adja ki a Siófoki Viharjelző Obszervatórium szakmai felügyelete mellett - írja a met.hu.

A Balaton viharjelzési szempontból három medencére tagolt: a Keszthelytől Badacsonyig tartó nyugati, a Badacsonytól Tihanyig tartó középső, és a tihanyi szorostól keletre lévő keleti medencére. A balatonihoz hasonló fényjelző lámpák működnek a Velencei-tónál, Tisza-tónál és a Fertő-tónál is.

Az elsőfokú viharjelzés az erős szélre, a másodfokú viharjelzéssel pedig a viharos szélre figyelmeztet.

A jelzéseket a szélerősödés előtt fél-másfél órával adják ki.

A Balaton és Velencei-tavat érintő időjárási információk folyamatosan frissülve szabadon hozzáférhetőek az OMSZ honlapján (www.met.hu), a BM OKF honlapján (www.katasztrofavedelem.hu), valamint a www.rsoe.hu weboldalon.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján az idei szezonban is a Balatoni időjárás, a Tisza-tavi időjárás és a Velencei-tavi időjárás oldalon lehet tájékozódni az aktuális viharjelzésről, valamint a tavaink aktuális és várható időjárási viszonyairól.

Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×