Az ülésre azon tagországokat - Csehországot, az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Magyarországot, Németországot, Olaszországot, Romániát, Spanyolországot és Szlovákiát - hívták meg, amelyekkel szemben már második szakaszba lépett a magas légszennyezettség miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárás.

Karmenu Vella uniós környezetvédelmi biztos arra figyelmeztette a tanácskozás résztvevőit, hogy az Európai Bírósághoz fognak fordulni, amennyiben a jövő hét végéig nem mutatják be, miként tervezik mielőbb orvosolni a problémát. Elmondta, az uniós jogsértési eljárás során megállapított határidők rég lejártak, így

nem lehet tovább késlekedni, az első ugyanis az állampolgárok védelme kell, hogy legyen.

Sajtóértekezletén a máltai biztos leszögezte: elhangzott néhány pozitív javaslat az ülésen, de ezek nem elegendőek az összkép megváltoztatásához, új és hatékony intézkedésekre van szükség. A tagállamoknak kötelességük cselekedni. A tétlenség ráadásul jogi következményekkel is jár - hangoztatta Vella.

A délelőtti találkozóval egy időben a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái tüntettek az Európai Bizottság épülete előtt.

Magyar részről V. Németh Zsolt környezetügyért is felelős államtitkár vett részt az ülésen, aki a földművelésügyi minisztérium közleménye szerint rámutatott, hogy az elmúlt években jelentős lépések történtek Magyarországon a légszennyezettség hatásainak csökkentésére, számos területen javult a helyzet. Mint közölte, kiemelt cél a lakosság egészségi állapotának javítása, az ország ezért a lehetőségeihez képest eddig is sokat tett a levegőminőség javítása érdekében, és folyamatosan dolgozik további intézkedéseken, elkötelezett a helyzet javítása mellett.

Lépéseket várnak

A Greenpeace Magyarország a magyar lakosság egészségének védelmében azt várja a kormánytól: tiltsák be itthon a súlyosan egészségkárosító lignitet, és korlátozzák a szennyező dízeljárművek használatát. Települési szinten pedig jelöljenek ki zöld zónákat, vagy vezessenek be szennyezés alapú dugódíjat a városi levegőminőség javítása érdekében.

"Sürgős intézkedésekre van szükség, hogy mind a részecskeszennyezést, mind a nitrogén-dioxidot mihamarabb az egészségügyi határérték alá tudjuk visszaszorítani Magyarországon. Nem hagyhatjuk, hogy több mint tízezer ember továbbra is a légszennyezettségre visszavezethető okok miatt haljon meg idő előtt hazánkban. Azt várjuk a kormánytól, hogy járjon el azonnal és hatékonyan a levegőminőség javítása érdekében, a magyar lakosság egészségének védelmében" - mondta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország azon európai országok egyike, ahol a legmagasabb a légszennyezés miatti egészségkárosodás.

Csak a részecskeszennyezés miatt több mint 10 ezren, nitrogén-dioxid-szennyezés miatt meg legalább 1200-an haltak meg évente Magyarországon idő előtt. A levegő részecskeszennyezése szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos elváltozásokat, légúti megbetegedéseket és a magzatokban-gyermekekben fejlődési rendellenességet okozhat. A városokban elsősorban a dízeljárművekből származó nitrogén-dioxid ugyancsak szív- és érrendszeri, valamint légúti megbetegedéseket okoz, és évente 75 ezer európai idő előtti haláláért felelős – közölte a Greenpeace.

Súlyos a helyzet

Magyarországon mind a részecskeszennyezés, mind a nitrogén-dioxid-szennyezés több mérési ponton rendszeresen meghaladja az uniós jogszabályok szerint megengedett értékeket. A budapesti Széna téren a nitrogén-dioxidórás határérték-túllépések száma például a megengedett 18 helyett 2016-ban és 2017-ben is 200 körül volt, Pécsett és Debrecenben pedig 100 körül - tudatta a Greenpeace.

Európában évente legalább 400 ezren halnak meg a rossz levegőminőség miatt, és még többen szenvednek légszennyezés okozta légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben. A rossz légminőség évente több mint 20 milliárd euróba kerül az európai gazdaságnak - közölte az Európai Bizottság.

Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, bírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben.