Meglódult a pénzbehajtások száma Magyarországon – ez derül ki a legfrissebb hivatalos kimutatásból. A Magyar Idők kérdései nyomán a Magyar Országos Közjegyzői Kamara összeállította 2017 hivatalos pénzbehajtási statisztikáját, amely szerint az elmúlt esztendőben összesen megközelítőleg 560 ezer esetben fordultak cégek és magánszemélyek a nem fizető adósok miatt az ország közjegyzőihez. Ez az adat jócskán meghaladja a korábbi évek értékeit:

• 2016-ban nagyjából 530 ezer kérelmet regisztráltak,
• 2015-ben pedig sokkal kevesebbet, nagyjából 460 ezret.

Az emelkedés okai közül az országos közjegyzői kamara vezetője, Tóth Ádám a Magyar Időknek nyilatkozva azt emelte ki, hogy a múlt esztendő utolsó heteiben sok beadvány érkezett, az érintett hitelezők minden bizonnyal még a régi szabályok szerint szerették volna elindítani ügyüket. Január elsején ugyanis új eljárási előírások léptek életbe, amelyek a követelések behajtását, a fizetési meghagyások kiállításának menetét is érintették.

Változtak bizonyos értékhatárok, ahogy a kézbesítésről szóló rendelkezések is módosultak.

„Az új passzusok a lényegen nem változtattak, az ezer és a tízmillió forint közötti követelések behajtásának legjobb eszköze a jövőben is a fizetési meghagyás marad” – mondta az elnök, majd utalt rá, hogy tavaly a közjegyzők elé vitt legtöbb követelés értéke ezek között a határok között volt. Hozzátette: az eljárások nagyjából kétharmada elmaradt rezsidíjak és kifizetetlen telefonszámlák miatt vette kezdetét.

Ezek mellett akadtak parkolási bírság miatt indult ügyek, némelykor pedig bliccelés kapcsán kiszabott büntetés adott alapot a procedúrára. A hitelkártya-tartozások tavaly nem érkeztek tömegesen, ennek az lehet az oka, hogy némiképp óvatosabb lett a bankok hitelezési gyakorlata.

Miközben az eljárások száma emelkedett, a komolyra forduló esetek aránya valamelyest csökkent.

Ehhez tudni kell, hogy miután a közjegyző kiállítja a fizetési meghagyást, az adós több megoldás közül választhat. Dönthet például úgy, hogy kiegyenlíti tartozását, ekkor a folyamat abbamarad.

Általában annak sincs különösebb akadálya, hogy az érintett egyezséget kössön hitelezőjével, s részletekben vagy későbbi időpontban rója le az elmaradt összeget, de arra is van mód, hogy az adós bíróság elé vigye a tartozást. Ha azonban a jogorvoslathoz rendelkezésre álló időszak az ügyfél ellenkezése, egyezségkötés vagy a hiányzó summa megérkezése nélkül telik el, a hitelező ismét a közjegyzőhöz fordulhat. A hivatalos személy ekkor állíthatja ki azt a dokumentumot, amelynek alapján a végrehajtó elvonhatja az adós fizetésének egy részét, s akár vagyontárgyait, ingatlanját is dobra verheti.

Tavaly tíz ügyből átlagosan hét kötött ki a végrehajtók előtt. Egy évvel korábban, 2016-ban még nagyjából nyolc eljárásnak volt ilyen vége.