A három elemből álló új migrációs törvénycsomag új helyzetet teremt, mindenki, így Soros György is eldöntheti, hogy mit csinál: abbahagyja vagy folytatja az illegális migráció szervezését, támogatását - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a kormányzat által "Stop Soros" névvel illetett tervezetről.

A kormányfő kiemelte: azt akarják, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország, hogy azok, akik a migrációt szervezik és finanszírozzák, ne tudjanak boldogulni Magyarországon, azokat pedig, akik ennek ellenére támogatják a törvénytelen bevándorlást, távol tudják tartani az ország területétől.

Arra a kérdésre, hogy a tervezetek értelmében az illegális migrációt támogató szervezetekre terhelendő 25%-os illeték az uniós forrásokra is vonatkozik-e, a kormányfő a következőket mondta: "Mi most törvényjavaslatokat szövegeztünk meg, ezeket benyújtjuk a Parlament elé, ott még lesz vita és majd utána fogunk döntéseket hozni. Az én személyes álláspontom az, hogy a pénzt annak forrása szempontjából nem logikus megkülönböztetni. Ami rossz célra megy, ami a magyarok érdekével ellentétes módon kerül felhasználásra, azt meg kell adóztatni".

Menekültügyi egyezmények nyomán

Arról is beszélt Orbán Viktor, hogy Magyarország politikája változatlan: nem fogad bevándorlókat, senkit sem telepít le Magyarországra. A magyar kormány sosem fogadta el az európai uniós kvótaszabályokat, így azok alapján senki semmilyen jogot nem követelhet magának Magyarországon - hangsúlyozta a kormányfő.

Azt is mondta ugyanakkor - utalva a tavaly oltalom alá vett mintegy 1300 emberre -, hogy a magyar jogrendszer által elfogadott nemzetközi menekültügyi egyezményeknek eleget tesznek, így ha úgy látják, hogy valaki nemzetközi védelemre szorul, akkor neki átmeneti oltalmat ad Magyarország.

A nemzetközi jog alapján oltalomba vettek különböznek a migránsoktól. A migránsok illegálisan léptek be az ország területére, az 1300 ember "bekopogtatott az ajtón", azzal, hogy védelemre szorul - tette hozzá. Ha valóban védelemre szorulnak, átmeneti oltalmat nyújtunk nekik. De abban a pillanatban, hogy már nem szorulnak védelemre, vissza kell menniük oda, ahonnan jöttek, sosem lesznek magyar állampolgárok - mondta Orbán Viktor.

Lengyelország és a V4-ek

Az Európai Bizottság és a lengyel kormány közötti jogállamisági vitára vonatkozóan a kormányfő aláhúzta, hogy Varsó továbbra is számíthat Budapest segítségére. Majd a visegrádi együttműködés kapcsán kitért arra is, hogy várhatóan január 26-án, a V4-ek miniszterelnökeinek következő találkozóján állapodnak meg a tervezett Közép-Európai Fejlesztési Bank előkészítésének dátumairól.

Pénz az Unióból vagy Kínából

Arról a több helyen is idézett gondolatáról, hogy ha az Európai Unió nem ad elég forrást, akkor Magyarország Kínához fordul, a kormányfő azt mondta, Kína nem veszély, hanem lehetőség. Közép-Európa a fejlesztésekhez elsősorban az uniós kohéziós forrásokat veheti igénybe, de ez a keret korlátos.

"A másik, hogy az európai pénzügyi intézmények, az Európai Fejlesztési Bank vagy magánbankok adnak hiteleket. A harmadik lehetőség, hogy ha azok a hitelek drágák, nem elégségesek vagy rossz feltételűek, akkor Európán kívülről kell forrásokat bevonni. Itt lép be a képbe Kína, és Kína vállalja is, hogy az európai pénzügyi kondícióknál jobb feltételek mellett hajlandó Közép-Európában fejlesztési programokat finanszírozni.

Osztrák-magyar-bajor együttműködés?

Orbán Viktor kitért arra is, hogy Magyarország szövetségeseket keres, hogy a nemzetközi fórumokon hatékonyabban állhasson ki migrációs politikája, illetve a szabad nemzetek alkotta Európai Unió mellett. Ezzel kapcsolatban felvetette egy új, osztrák-magyar-bajor együttműködés lehetőségét, melynek megteremtésére, mint mondta, a következő hónapokban nyílhat esély.