A Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója által tett munkáltatói javaslat, hasonlóan az állami vállalatoknál végrehajtandó bérfejlesztéshez, átlagosan 12% bérfejlesztést, ezen belül 5%-os alapbéremelést, és 7%-os bérfelzárkóztatást irányoz elő – tájékoztatott a közlekedési vállalat. A javaslat tartalmazza a hiányszakmák kiemelését, a bértarifa-rendszer bevezetését, illetve a cafetéria összegének 180 000 forintra emelését.

A tervezet szövegét a szakszervezetek képviselői megkapták, többségük már alá is írta.

A bérmegállapodás a BKV Zrt. igazgatóságának jóváhagyását követően lép hatályba, végrehajtani pedig a Fővárosi Közgyűlés forrást biztosító határozata alapján lehet.

Az EKSZ szerint ugyanakkor megalázóan kevés a BKV 12 százalékos béremelési ajánlata,

amely – úgy vélik – átlagosan összesen legfeljebb 10 százalék pluszt jelent a dolgozóknak. Ráadásul a szakszervezeti 15 százalékos követelésnél jóval kedvezőtlenebb mértéket 24 óra alatt akarja lenyomni az érdekvédők torkán a cégvezetés – reagált a szervezet a BKV véleményük szerint „túlzóan pozitív” közleményére.

Az EKSZ közölte: ezt

a megállapodást a munkavállalók méltóságának érdekében nem írja alá,

tovább gyűjti viszont a felmondásukat fontolgatók aláírását, és felméri egy esetleges sztrájk támogatottságát is a dolgozók körében.

A szakszervezet elismerte, hogy minden eddiginél korábban kezdődtek a bértárgyalások a BKV-nál, de azt is hozzátette, ennek oka, hogy az EKSZ már nyár közepén egyeztetésre szólította fel a cégvezetést. Mostanáig azonban semmiféle ajánlatot nem tett a vezérigazgató, Bolla Tibor.

Az EKSZ szerint bértárgyalás címén semmitmondó beszélgetések zajlottak

időnként, vélhetően azért, hogy a vezérigazgató büszkén kijelenthesse: soha ilyen korán nem kezdtek egyezkedni a szakszervezetekkel a béremelésről. A legutóbbi tárgyaláson – december 19-én – azonban a szakszervezetek meglepetésre konkrét számok kerültek elő

A tervezet szövegét a szakszervezetek képviselői közül többen annak ellenére írták alá helyben, hogy korábban minden érdekvédelmi tömörülés egységesen 15 százalékot követelt. Vagyis, ezek

az érdekvédők szinte azonnal meghátráltak, elárulva ezzel azokat a dolgozókat,

akik eddig elhitték, a szakszervezet valóban az érdeküket képviseli – vélekedik az EKSZ.

A szervezet elnöke szerint szerint ezzel az intézkedéssel nem fogja tudni maradásra bírni a távozást fontolgatókat a cégvezetés, s ez a mérték új dolgozóknak sem csábító, márpedig a szakszervezetek 15 százalékos bérkövetelése éppen ezt a kettős célt szolgálná. Nemes Gábor figyelmeztetett: méltó bérfejlesztés nélkül nem lehet megállítani az elvándorlást, de új dolgozókat is képtelenség a céghez csábítani, pedig legalább 200-250 sofőrre azonnal szükség lenne.

Az EKSZ a tárgyalások folytatására szólította fel a vezérigazgatót,

hogy a jelenlegi bérfejlesztési mérték mellett további, a munkaerőhiány kezelésére irányuló megállapodás szülessen, legkésőbb 2018. március 31-ig. Amennyiben Bolla Tibor erre nem hajlandó, az EKSZ újra befogadja azokat a feltételes felmondási nyilatkozatokat, amelyeket nyomásgyakorlás céljával tavasszal kezdtek letétbe helyezni náluk a menni készülő dolgozók. Ezekből a nyilatkozatokból eddig mintegy 800-1000 darab gyűlt össze egy széfben.

Nemes Gábor leszögezte: amennyiben Bolla nem hajlandó további egyezkedésre, a szakszervezet felméri a „sztrájkhajlandóságot” a dolgozók körében, s amennyiben megfelelő a támogatottság, végső esetben munkabeszüntetéssel fogják tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a cégvezetést.