Ökológiai katasztrófa fenyegeti Dubrovnikot az Albániából érkező szemét miatt. Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője az InfoRádiónak elmondta, hogy a hulladékszennyezésnek egyelőre beláthatatlan hatásai lehetnek.

„Több  probléma tevődik össze, sajnos Horvátországban az Adria vizében már most is nagyon nagy mennyiségű műanyagot mértek több különböző vizsgálat során” 

– mondta a szakértő. Hozzátette: az Európai Unió szabályozza hulladékok kezelését, a műanyagot eleve külön kell gyűjteni és lehetőleg újrafeldolgozni. Albánia viszont nem tagja az uniónak, és a hulladékkezelés sok hiányossággal küzd, az ország felől nagy mennyiségben közvetlenül a tengerbe is kerül ilyenfajta hulladék.

A mikroműanyagok nem láthatók, de a kockázatuk sok szempontból még jelentősebb, hiszen bejut az élőlényekbe, ezáltal mi is elfogyasztjuk. Egy 2016-os Greenpeace-jelentés szerint gyakorlatilag minden tengeri élőlény, amit árusítanak a piacokon vagy a boltokban, mikroműanyagokkal szennyezett. Emellett az ökológiai folyamatokat is megzavarja, és károsítja a biodiverzitás egészét.

Az egyben maradt, a felszínen úszó műanyaghulladék kezelésére már vannak módszerek (bár ezek hatékonysága még nem bizonyosodott be), azonban a mikroműanyag-szennyezés eltávolításához még mindig nincs megfelelő eszköz. Nem véletlen, hogy az ENSZ a napokban tett arra felhívást, hogy a problémát globálisan kezeljék.

„Minden évben körülbelül 10-15 milliónyi tonna műanyaghulladék kerül a tengerekbe”

– figyelmeztetett a szakértő, aki azt is elmondta: a legnagyobb probléma, hogy még mindig nincs feltárva a műanyagnak az élővilágra gyakorolt pontos hatása. 

Simon Gergely szerint az emberiség már egy szennyezett környezetben él, de a pontos hatását csak a későbbiekben lehet majd felfogni.