eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla

Szijjártó: boszorkányüldözés zajlik

Ha a magyar kormány nem ilyen politikát vinne a bevándorlás tekintetében, akkor nem került volna sor az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) csütörtöki meghallgatására - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A tárcavezető úgy vélte, már az elmúlt egy-másfél évben világosan látszódott, hogy a nyugat-európai politikai elit és emberek véleménye "elkezdett széttartani egymástól". Nyugat-Európában az emberek "biztattak minket", azt mondták, bárcsak az ő kormányaik is így tennének, és "végre valaki felismerte az illegális bevándorlásban rejlő veszélyt". Ezért egyáltalán nem volt meglepő, hogy a meghallgatáson a várakozásokhoz képest sokkal többen szólaltak fel Magyarország mellett, mint ahogy az sem volt meglepő, hogy "a minket vádoló, minket bíráló képviselők" szinte egyetlen konkrétumot sem tudtak felhozni - magyarázta.

Kijelentette: a meghallgatás "ugyanannak a boszorkányüldözésnek" a része, amelynek keretében rövid időn belül már negyedszer rendeztek meghallgatást Magyarországról. Ha a magyar kormány nem ilyen politikát vinne a bevándorlás tekintetében, akkor erre a meghallgatásra sem került volna sor - közölte.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: semmi ok nincs arra, hogy Magyarországot jogállamisági kérdésekben az EP bármelyik bizottsága elé citálják.

"Semmifajta szégyellnivalónk nincsen, semmi olyan kirívó dolog nem történik Magyarországon,

amivel az Európai Unióban kiemelkednénk a többi tagország közül", a kötelezettségszegési eljárások számának tekintetében pedig a középmezőnyben áll az ország - értékelt.

Megjegyezte: "általános percepciók, érzések, mindenfajta alapot nélkülöző vádak, egyoldalú tájékoztatásból táplálkozó butaságok hangzottak el" a meghallgatáson.

A külügyminiszter szerint el kellene oszlatni azt a Nyugat-Európában eluralkodni kezdő tévképzetet, hogy a társadalmat az NGO-k (nem kormányzati szervezetek) képviselik. Ezzel szemben a társadalmat azok képviselik, akikre az emberek szavaztak - mutatott rá.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy Magyarország ezután sem lesz hajlandó illegális bevándorlókat befogadni, és az ebben az ügyben indított kötelezettségszegési eljárás bírósági szakaszában "minden létező érvet fel fogunk vonultatni, el fogjuk mondani, hogy az illegális bevándorlás veszélyes Európára", ezért a kötelező betelepítési kvóta is veszélyes, mert "újabb és újabb emberek fejében alakítja ki azt a képzetet, hogy nyugodtan lehet Európába jönni". A kvóta végrehajthatatlan is, mert egyik schengeni tagországból a másikba mindenki szabadon utazhat - fűzte hozzá.

Mint mondta, mindez az európai szabályokkal is ellentétes, ugyanis az európai szerződések a bevándorlás kérdését nemzeti hatáskörbe adják, "az pedig mindenkinek a szuverén joga, hogy eldöntse, kit enged be a saját területére". A szuverenitás ilyen korlátozása csak az európai szerződések módosításával lehetséges, de az egy nagyon hosszú folyamat, és ahhoz a nemzeti parlamenteknek kell dönteni, nem az Európai Bizottságnak vagy valamelyik miniszteri tanácsnak Brüsszelben - közölte.

Szijjártó Péter kitért az ukrán oktatási törvény ügyére is. Elmondta:

pénteken "nagyon fontos győzelmet" arattak az EU-Ukrajna társulási tanács ülésén,

mert az EU "magáévá tette a magyar elvárásokat", világossá tették, hogy az unió elvárja: megszerzett kisebbségi jogokat Ukrajna ne vegyen el, az oktatási törvényről valódi, tartalmi párbeszédet kell folytatni a nemzeti kisebbségekkel, továbbá teljes mértékben végre kell hajtani a Velencei Bizottság ajánlásait. Magyarország is pontosan ezt a három szempontot fogalmazta meg - emlékeztetett.

Címlapról ajánljuk
Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.
VIDEÓ
Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

A washingtoni Capitolium 2021. január 6-i ostroma után úgy tűnt, saját pártjában is kitaszítottá válhat Donald Trump, aki 2020-as választási veresége után csalást kiáltott. 2024 azonban Trump drámai és ellentmondásos visszatérésének éveként fog bevonulni a történelemkönyvekbe – nem véletlen, hogy a Time magazin 2016 után ismét az egykori ingatlanmágnást tette meg az év emberének, aki Ronald Reagan után második elnökként nemrég megkongathatta a Wall Street-i tőzsde nyitóharangját. Ám Trump első ciklusához képest jövőre komolyabb kihívásokkal fog szembenézni gazdasági, valamint bel- és külpolitikai fronton egyaránt, cserébe viszont a kormányában kisebb ellenállásba ütközhetnek a javaslatai hű szövetségeseinek és részletes terveiknek hála – bár ebből a szempontból a Kongresszus más tészta. Mi több, az amerikai gazdasági és médiaelit szintén másképp kezd viszonyulni hozzá, noha világszerte már többé-kevésbé kiismerték Trump működését, akit az örökségének bebiztosítása is foglalkoztathat második ciklusa során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×