eur:
409.4
usd:
375.88
bux:
74495.66
2024. november 5. kedd Imre

Újabb tárgyalási kör a lúgos orvos ügyében

A Kúria június 13-án helyezte hatályon kívül a Fővárosi Ítélőtábla korábbi határozatát, és új másodfokú eljárást rendelt el.

A csütörtöki tárgyaláson - a Kúria iránymutatásának megfelelően - szemtanúkat kérdezett az eljáró tanács, és megkezdődött a sértett tanúkénti kihallgatása is.

A tárgyalás elején a megvádolt orvos - aki az eljárások során mindvégig tagadta bűnösségét - vallomást tett. Azt mondta: féltékenység nem jellemezte hat évig tartó szeretői kapcsolatát a sértett nővel, elfogadták, hogy mindketten szexuális viszonyt folytatnak másik emberrel is. "Soha semmi rossz érzésem nem volt Erika felé" - fogalmazott a vádlott, aki hangsúlyozta azt is, hogy nem erőszakos ember.

Közölte azt is, hogy nem törte fel volt barátnője e-mail-fiókját, azért tudott oda belépni, mert megadták egymásnak a belépéshez szükséges adataikat. Nem figyelte, nem zaklatta volt barátnőjét, és a lakásához nem volt kulcsa - jelentette ki a vádlott.

Elmondta azt is, hogy a bűncselekmény idején, 2013. március 12-én reggel "sok oldalról igazolt valós tevékenysége" volt, a kórház külföldi tulajdonosaival volt bejáráson az intézményben.

A meghallgatott szemtanúk - elmondásuk szerint - a bűncselekmény idején két különböző embert láttak a lépcsőházban: egyikük egy bukósisakot viselő, motorosruhába öltözött, másikuk pedig egy biciklisruhás, hátizsákos férfit látott. Az utóbbi szemtanú azt közölte, hogy szerinte a vádlottat látta akkor. Elmondta azt is, hogy meglepődöttnek, zavartnak találta a férfit, aki a reggeli időpontban jó estét kívánt.

Az ítélőtáblán - a Kúria iránymutatásának megfelelően - azt is igyekeztek tisztázni, miért a vádlott jutott a sértett eszébe elsőnek lehetséges elkövetőként.

A sértett elmondta: úgy emlékszik, a barátnője a kórházban, amikor az intenzív osztályon feküdt kérdezte, hogy a vádlott tette-e ezt vele, ő erre sírva fakadt és bólogatott. Ezt a sértett megérzésnek nevezte, mert félt a férfitól.

A per várhatóan december 5-én tanúmeghallgatásokkal folytatódik. Az ítélőtáblának az eljárás során szembesítenie kell a sértettet és a vádlottat.

A vád szerint a férfi, aki bűncselekmény idején egy fővárosi kórház igazgatója volt, 2013 tavaszán maszkban behatolt volt barátnője otthonába, a nőt megkötözte, injekcióval elaltatta és lúgot öntött nemi szervére.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 tavaszán maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt négy év börtönre ítélte a vádlottat, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltotta orvosi hivatása gyakorlásától.

Idén márciusban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla már a súlyosabban büntetendő életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, továbbá magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki a vádlottat, ezért kilenc év szabadságvesztésre ítélte, továbbá végleg eltiltotta foglalkozása gyakorlásától. Ezután került előzetes letartóztatásba a vádlott.

Az ügyészség további súlyosításért, a védelem megalapozatlanság miatt az ítélet hatályon kívül helyezéséért és új elsőfokú eljárás lefolytatásáért fellebbezett a Kúriához. Miután az első- és a másodfokú döntés között a bűnösség kérdésében is volt eltérés, lehetőség nyílt a Kúria harmadfokú eljárására.

A Kúria szerint a másodfokon eljáró ítélőtábla terjedelmes bizonyítást folytatott le, és helyesen járt el, amikor az elsőfokú ítéletben rögzített tényállást kiegészítette, pontosította. Ezt azonban nem vitte következetesen végig, azaz odáig, hogy csakis a vádlott lehetett az elkövető, ezért indokolt az új másodfokú eljárás lefolytatása, ahol ezeket a hiányosságokat ki lehet küszöbölni.

A Kúria júniusban rendelkezett a vádlott előzetes letartóztatásának fenntartásáról is, mert úgy látta, a férfi szabadlábon a tanúk befolyásolásával, megfélemlítésével veszélyeztetné a bizonyítást.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×