Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára a fogyasztók hatékonyabb védelmével indokolta parlamenti vitájában azt, az idevágó uniós irányelv alapján írt módosító csomagot, amelynek részeként a szolgáltatók nem bonthatnák meg utazási csomagjaikat, illetve az utazókra is biztosítást kellene kötniük az irodáknak.

"A kötelező biztosítás bevezetése csökkenti a vagyoni biztosíték helytállási kötelezettségét és

fedezetet nyújt az utazásszervezői tevékenységet végző fizetésképtelensége esetén

az utazók hazaszállítására valamint a kényszerű kinttartózkodás költségeinek megfizetésére".

A Fideszes László Tamás indokoltnak nevezte a módosítást és kiemelte, hogy a csomag ezen eleme egy uniós jogharmonizációs kötelezettségre reagál.

Heringes Anita, az MSZP vezérszónoka azonban úgy látta, hogy a kormánypártok megkéstek az előterjesztéssel, frakciója támogatását a módosításoktól tette függővé. "Sokak érezhetik úgy, főleg a Green Holidays áldozatai, hogy ez egy elkéslekedett lépés, hiszen ha már ezt az irányelvet a nyár elején átültettük volna, rájuk is érvényes lenne ez az uniós irányelv, melyet minden tagállam kötelessége, hogy átültessen".

Hollik István, a KDNP vezérszónoka minderre úgy reagált, hogy "ezzel a jogszabályi változással az ilyen méltatlan helyzetek kiküszöbölhetőek lesznek, ezért alapvetően ezt a részét is tudjuk támogatni a törvényjavaslatnak".

Z. Kárpát Dániel maga is megkésettnek látta az utazási irodákra vonatkozó módosítást és további szabályozásokat is szükségesnek tartott. "Itt az egyik parlamentben ülő kollégánk többször emelt szót azt illetően, hogy

az illegális idegenvezetés (...) Magyarországon tulajdonképpen következmények nélkül folytatható".

Fónagy János, előterjesztői zárszavában a tervezet elkésettségére vonatkozó kritikákra azt mondta, hogy az uniós szabályok átültetésének határideje 2018. január 1-je, így időben van a kormányzat, a javaslatot pedig végigtárgyalták az érintett szakmai szervezetekkel is, amely időigényes volt – tette hozzá az államtitkár.