Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Már nem az orvoselvándorlás a gond - a hazai magánszféra csábítja el a szakembereket

Már nem az orvoselvándorlás a gond - a hazai magánszféra csábítja el a szakembereket

A statisztikák szerint az orvosok, a fogorvosok és a gyógyszerészek köré­ben is folyamatosan csökken a migráció. Ugyanakkor még mindig sok egészségügyi dolgozó vállal munkát külföldön, sőt a hazai magánegészségügy elszívóhatása is egyre erősebb.

Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 2017 már a harmadik olyan év lesz, amikor nem erősödött, hanem mérséklődött az egészségügyiek elvándorlása Magyarországról.

Az idei első féléves statisztikák mindenesetre reménykeltők:

324 orvos, 327 szakdolgozó, 78 fogorvos és 19 gyógyszerész kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges úgynevezett jó hírnév igazolást az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központtól - írja a Magyar Idők.

A szervezet statisztikái szerint tavaly egész évben 823 orvos, 631 szakdolgozó, 258 fogorvos és 58 gyógyszerész döntött a külföldi munkavállalás mellett, ami a szakdolgozókat kivéve minden területen csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A képet tovább árnyalja, hogy az igazolást kérők közül az orvosok több mint fele már korábban is dolgozott külföldön, idén az esztendő első hat hónapjában mindössze 148 „újonc” külföldi munkavállaló volt, míg a szakdolgozók között 244.

Az adatokból az látszik, hogy a kormány eddigi intézkedései – a több évre szóló bérmegállapodás és az ösztöndíjprogramok – meg tudták törni az egészségügyi migrációt korábban jellemző abszolút negatív tendenciát. Ez pedig nagy eredmény annak fényében, hogy az Európai Bizottság adatait elemezve nemrég a Politico is rámutatott: 1997 és 2016 között több mint 72 ezer doktor vándorolt egyik országból a másikba az EU-n belül, és nemcsak keletről nyugatra, hanem a nyugat-európai országokon belül is. A legnagyobb vérveszteséget Románia szenvedte el: 2009 és 2015 között elveszítette orvosainak felét, csaknem tízezer embert, de hazánknál jobban sújtotta az elvándorlás például Görögországot és Portugáliát is.

A magyar egészségügy számára azonban nem kizárólag az elvándorlás jelent kihívást a humán erőforrás megtartása szempontjából.

Az orvosok, de az ápolók közül is sokan nem költöztek ugyan el az országból, de itthon és külföldön egyaránt dolgoznak. A „fapados” doktorok például csak két-három műtéti napot vállalnak, mondjuk Nagy-Britanniában, de ezzel többet keresnek, mint itthon az egész havi munkájukkal. A nővérek körében inkább a hasonló jellegű ausztriai munkavállalás a jellemző, sokszor idősgondozás keretében, amihez még csak jó hírnév igazolása sem szükséges, így ők nem is jelennek meg a statisztikákban.

Emellett, mint ahogy, a legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatók vezetői részvételével rendezett konferencián elhangzott,

egyre nagyobb vonzerőt jelentenek az állami szférában dolgozók számára a nagy magánszolgáltatók.

– Akinek versenyképes tudása van, az előbb-utóbb megjelenik a magánellátásban, és elhagyja az állami szférát, ami nagyobb veszteséget jelent, mint a külföldre vándorlás – jegyezte meg Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapítója. Lantos Csaba, a Róbert Károly Magánkórház tulajdonosa is azt mondta: tíz évvel korábban nem volt olyan orvosuk, akinek ne lett volna közalkalmazotti státusa is valamely közintézményben, ám ez ma egyre ritkább.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×