eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre

Adatvédelmi reform Magyarországon

Az európai adatvédelmi reform értelmében 2018 májusától új adatvédelmi rezsim lép életbe Magyarországon - mondta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottságának hétfői ülésén.

A hivatal elnöke a NAIH 2016-os beszámolójáról szóló vitában elmondta: a tavaly elfogadott reform értelmében új adatvédelmi rezsim lép életbe 2018. május 25-étől, ami "szinte azt is jelenti", hogy a nemzeti sajátosságok fő vonalaiban megszűnnek, és egységes adatvédelem lesz Európában.

Kiemelte: megszűnik majd az a kúriai döntés alapján kialakult gyakorlat is, amely szerint a mikro-,kis- és középvállalkozások első ízben nem bírságolhatók. Egy kérdésre válaszolva ugyanakkor hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy a hatóság azonnal bírságolni fog, súlyán értékeli a jogsértéseket, de nem lehet kivételi szabály.

Péterfalvi Attila emellett a Szcientológia Egyházzal kapcsolatos vizsgálatot és a nemzetbiztonsági szakszolgálatok átfogó auditellenőrzését emelte ki

a szervezet 2016-os tevékenységéből.

Elmondta: az adatvédelmi hatóság 2016-ban kezdte és idén fejezte be a nemzetbiztonsági szakszolgálat teljes auditellenőrzését, amelynek során 41 "stresszteszt jellegű" ellenőrzést folytattak le. A vizsgálat összefoglaló jelentése most készül - tette hozzá a NAIH elnöke hangsúlyozva, hogy még nemzetközi téren sem tud hasonló mélységű auditról.

Péterfalvi Attila elmondta: formálisan 2016 decemberében indult, és most zárult le a Magyarországi Szcientológiai Egyház és annak központi szervezete ellenőrzése, így a vizsgálatot részleteiben a 2017-es beszámoló tartalmazza majd. Hangsúlyozta: hasonló jogsértésre még nem volt példa sem az adatvédelmi biztosi, sem a hatósági gyakorlatban, mindkét adatkezelőt maximális pénzbírsággal sújtotta a hatóság.

A fideszes Répássy Róbert (Fidesz) a szcientológiai egyházat érintő vizsgálattal kapcsolatban azt kérdezte: milyen szempontok alapján tudják kizárni, hogy a vizsgálatok során ne hivatkozhassanak olyan alapjogokra, mint a vallásszabadság.

Péterfalvi Attila erről azt mondta:

az állam nem szólhat bele a hitbeli vagy lelkiismereti meggyőződések igazságtartalmába,

ugyanakkor az egyházak adatkezelése nincs kivéve az adatvédelmi hatóság vizsgálatából. Így az a fajta adatkezelés vizsgálható, ami együtt jár a hitéleti tevékenységgel, de nem része a vallásos meggyőződésnek - jegyezte meg. Jelezte: a szcientológiai egyház esetében 2200-2300 személynek vannak dossziéi, de azt meg sem tudják saccolni, hány olyan harmadik személynek lehet ott az adata, akiknek semmi közük nincsen az egyházhoz.

Staudt Gábor a tiltott adatszerzéssel kapcsolatban azt vetette fel, hogy bár az Országgyűlés most szabályozni akarja a magánirodák lehallgatásának tényállását, de továbbra sem lesz büntethető a közforgalmi helyek rejtett megfigyelése.

Péterfalvi Attila sem tartotta jónak a törvényi tényállást, azt a példát hozva, hogy egy kabátba rejtett hangfelvevő esetében nem állapítható meg a tiltott adatszerzés arra hivatkozva, hogy nem a lakásban helyezték el azt.

A fideszes Vas Imre a Fidesz-frakció nevében támogatta a NAIH 2016-os tevékenységről szóló beszámolót és bankok adatkezelési anomáliáit vetette fel.

Az MSZP-s Bárándy Gergely pedig a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatban tartotta pozitívnak a hatóság gyakorlatát, és arra kérte Péterfalvi Attilát, hogy fordítsanak a jövőben kiemelt figyelmet arra, amikor egyes szervezetek irreálisan magas költségtérítés mellett akarják teljesíteni adatkiadási kötelezettségüket.

Az igazságügyi bizottság a NAIH 2016-os beszámolóját a fideszes, KDNP-s és MSZP-s tagok 11 igen szavazatával, nem és tartózkodás nélkül elfogadta. A jobbikos képviselők nem szavaztak, mondván, szerették volna, ha nem a bizottságban, hanem a plenáris ülésen zajlik a vita.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×