eur:
411.7
usd:
392.54
bux:
79948.78
2024. november 25. hétfő Katalin
Durván beavatkozna a magyar belügyekbe az Európai Unió

Durván beavatkozna a magyar belügyekbe az Európai Unió

Csorbítaná a tagállamok önrendelkezési jogát az Európai Unió munkaerőpiacra, szociális rendszerekre vonatkozó központosítási terve, ráadásul a tervezett intézkedések konzerválnák a keleti tagállamok versenyképességi lemaradását. Az európai szociális pillérben megfogalmazott általános, ma is alkalmazott irányelvek elfogadását követően ugyanis olyan jogalkotás venné kezdetét, amelynek megakadályozásához önmagában már kevés szavazattal rendelkeznek a kelet-európai tagállamok. A Magyar Idők információi szerint a csomag része lehet egy olyan hivatali jogkörrel rendelkező ügynökség is, amely megmondaná, az adott tagállamnak milyen szociális területekre kellene kötelezően pénzt fordítania, saját költségvetéséből.

Központosítaná a szociális rendszerek működtetését az Európai Unió, ezzel pedig jelentősen csorbítaná a tagállamok önrendelkezését – értesült a Magyar Idők. Az elképzelés a gyakorlatban azt jelentené, hogy a nagyobb lélekszámú, ezért többségi szavazattal rendelkező centrumországok támogatásával az unió létrehozna egy hatósági jogkörökkel is felruházott intézményt, amely megszabná, hogy az adott tagállamnak milyen szociális és munkaerőpiaci intézkedéseket kellene végrehajtania, ám az ehhez szükséges forrást a tagállamnak kellene előteremteni. Ráadásul minden jel arra utal, hogy az uniós döntéshozatal felgyorsul: novemberben tartják Svédországban az európai szociális csúcstalálkozót, és akár már az év végén az Európai Bizottság elé kerülhetnek a javaslatok.

A Jean-Claude Juncker nevéhez köthető szociális pillér 21 pontból áll, olyan általános munkajogi irányelveket fogalmaz meg, amelyet a tagállamok jórészt jelenleg is alkalmaznak. Az irányelvek elfogadását viszont a jogalkotás követi, amely az Európai Bizottság feladata, így ezt követően a kelet-európai tagállamok már nem sokat tehetnek. A programról csütörtökön egyeztetett Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára a hazai érdekképviseletekkel, valamint a kormányoldallal.

A Magyar Idők információi szerint a kormány, valamint több más, régiós ország kormánya is azzal érvel, hogy a 2004-es csatlakozásunkkor sokan remélték: az unió életszínvonalbeli javulást eredményez. Ezzel szöges ellentétben álltak azok az uniós instrukciók a 2008-as gazdasági válság alatt, amelyek szerint a lakosságot kellett volna megszorítani. Ezt követően 2010 után pedig Brüsszel a kormányt is rendszeresen bírálta, amikor a bankszektorra vagy a multikra vetett ki különadókat az állampolgárok helyett.

A szociális pillérhez létrehozandó hivatalok a tervek szerint számonkérhetnék a tagállamokat a központilag megalkotott, főként munkaerőpiaci intézkedésekről, és büntethetnék is azokat. Emmanuel Macron francia államfő többször beszélt már arról, hogy a kelet-európai munkavállalók beengedése helyett a bevándorlókat kellene integrálni a munkaerőpiacokon. A németek pedig már többször is szociális dömpingként emlegették a keleti, alacsonyabb  képzettségű munkavállalókat. A kiküldetési irányelv tervezett módosítását viszont információink szerint megszavazzák a visegrádi országok. Ennek egyfelől az az oka, hogy az európai munkavállalók mindössze egy százaléka dolgozik ebben a formában, másfelől kompromisszumként az új szabályok – a küldő helyett a fogadó ország bérszínvonalának megfelelő juttatást kellene adni – nem terjednének ki a fuvarozói ágazatokra.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor a béregyezségről: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×