Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Durván beavatkozna a magyar belügyekbe az Európai Unió

Durván beavatkozna a magyar belügyekbe az Európai Unió

Csorbítaná a tagállamok önrendelkezési jogát az Európai Unió munkaerőpiacra, szociális rendszerekre vonatkozó központosítási terve, ráadásul a tervezett intézkedések konzerválnák a keleti tagállamok versenyképességi lemaradását. Az európai szociális pillérben megfogalmazott általános, ma is alkalmazott irányelvek elfogadását követően ugyanis olyan jogalkotás venné kezdetét, amelynek megakadályozásához önmagában már kevés szavazattal rendelkeznek a kelet-európai tagállamok. A Magyar Idők információi szerint a csomag része lehet egy olyan hivatali jogkörrel rendelkező ügynökség is, amely megmondaná, az adott tagállamnak milyen szociális területekre kellene kötelezően pénzt fordítania, saját költségvetéséből.

Központosítaná a szociális rendszerek működtetését az Európai Unió, ezzel pedig jelentősen csorbítaná a tagállamok önrendelkezését – értesült a Magyar Idők. Az elképzelés a gyakorlatban azt jelentené, hogy a nagyobb lélekszámú, ezért többségi szavazattal rendelkező centrumországok támogatásával az unió létrehozna egy hatósági jogkörökkel is felruházott intézményt, amely megszabná, hogy az adott tagállamnak milyen szociális és munkaerőpiaci intézkedéseket kellene végrehajtania, ám az ehhez szükséges forrást a tagállamnak kellene előteremteni. Ráadásul minden jel arra utal, hogy az uniós döntéshozatal felgyorsul: novemberben tartják Svédországban az európai szociális csúcstalálkozót, és akár már az év végén az Európai Bizottság elé kerülhetnek a javaslatok.

A Jean-Claude Juncker nevéhez köthető szociális pillér 21 pontból áll, olyan általános munkajogi irányelveket fogalmaz meg, amelyet a tagállamok jórészt jelenleg is alkalmaznak. Az irányelvek elfogadását viszont a jogalkotás követi, amely az Európai Bizottság feladata, így ezt követően a kelet-európai tagállamok már nem sokat tehetnek. A programról csütörtökön egyeztetett Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára a hazai érdekképviseletekkel, valamint a kormányoldallal.

A Magyar Idők információi szerint a kormány, valamint több más, régiós ország kormánya is azzal érvel, hogy a 2004-es csatlakozásunkkor sokan remélték: az unió életszínvonalbeli javulást eredményez. Ezzel szöges ellentétben álltak azok az uniós instrukciók a 2008-as gazdasági válság alatt, amelyek szerint a lakosságot kellett volna megszorítani. Ezt követően 2010 után pedig Brüsszel a kormányt is rendszeresen bírálta, amikor a bankszektorra vagy a multikra vetett ki különadókat az állampolgárok helyett.

A szociális pillérhez létrehozandó hivatalok a tervek szerint számonkérhetnék a tagállamokat a központilag megalkotott, főként munkaerőpiaci intézkedésekről, és büntethetnék is azokat. Emmanuel Macron francia államfő többször beszélt már arról, hogy a kelet-európai munkavállalók beengedése helyett a bevándorlókat kellene integrálni a munkaerőpiacokon. A németek pedig már többször is szociális dömpingként emlegették a keleti, alacsonyabb  képzettségű munkavállalókat. A kiküldetési irányelv tervezett módosítását viszont információink szerint megszavazzák a visegrádi országok. Ennek egyfelől az az oka, hogy az európai munkavállalók mindössze egy százaléka dolgozik ebben a formában, másfelől kompromisszumként az új szabályok – a küldő helyett a fogadó ország bérszínvonalának megfelelő juttatást kellene adni – nem terjednének ki a fuvarozói ágazatokra.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×