A kormányfő köszöntőjében felidézte: amikor miniszterelnökként először kellett összehívnia a Kossuth- és Széchenyi-díjakat odaítélő bizottságot, arra gondolt, hogy honnan vesznek majd elő minden évben újabb 14-15 jelöltet.

Aztán minden évben kiderült, hogy az aggodalom teljesen alaptalan, "mert sosem fogynak el". És ez mutatja Magyarország valódi erejét - mondta.

Oláh György Nobel- és Széchenyi-nagydíjas kémikust idézte, aki szerint "a jövőbe be kell fektetni, és a legjobb befektetés, amelyet egy ország tesz, az a fiatalok nevelése". A kormányfő úgy fogalmazott, hogy ezek a szavak egy testamentum súlyával nehezednek ránk.

Hozzátette: sokat köszönhet a márciusban az Egyesült Államokban elhunyt tudósnak. Elmondta, a kétezres évek végén meglátogatta Amerikában a kedden Budapesten eltemetett kémikust, és feltette neki a kérdést: minek köszönheti, hogy ilyen magasra jutott. Oláh György erre azt felelte: "kiváló ellenfeleim voltak".

Eből látható - fűzte hozzá a miniszterelnök, hogy "még a szinte megérthetetlen kémiai tudományok tudósa is tud olyan mondatot mondani, aminek egy politikus hasznát veheti".

Orbán Viktor szólt arról is, hogy a magyar nemzet évszázadokat töltött el más birodalmak "hátsóudvarában", és olyan jóslat árnyékában, amely azt jövendölte, hogy még a "nyelvünk és emlékünk is elvész", és "fel fogunk oldódni a körülöttünk élő népek tengerében".

Amikor pedig a 20. század "ránk virradt, azzal szembesültünk, hogy ez a jóslat valóra is válhat". Az erőforrásaitól megfosztott és a nagyhatalmak játékszerévé tett, rokontalanul maradt népnek egyetlen lehetősége volt: az, ha bebizonyítja saját életrevalóságát. Ezt pedig azzal a "hozzáadott értékkel" bizonyíthatja egy nemzet, amelyet nemzetközi szintű és elismertségű tudományos eredményeivel ér el. "Büszkék vagyunk önökre, akik vállalták, hogy megvalósítják a küldetést, amelyet a herderi jóslat árnyékában még a 21. században is mindannyiunknak viselnie kell" - jelentette ki a miniszterelnök.