"Nézünk, mint Sanyi a moziban, miközben a kivetítőn bemutatott brókerrendszerrel én személy szerint sosem dolgoztam" – fogalmazott Tarsoly Csaba hétfőn a Fővárosi Törvényszéken, ahol a per tegnapi fordulóján még mindig a cég informatikai rendszerének működésére próbáltak rájönni, több-kevesebb sikerrel.

"Szeretném, hogy a most bemutatott, kilenc évvel ezelőtti lekérdezéseknél nemcsak azt vizsgálnánk, hogy milyen értékű volt az értékpapír, hanem hogy bemutatná valaki azt is, ki rögzítette, ki hagyta jóvá ezeket az ügyleteket, és milyen meghatalmazás szerint" – mondta Tarsoly Csaba, utalva ezzel arra, hogy a súlyos összegek felszívódásához semmi köze nincs. Kérését nem tudták teljesíteni, mert mint kiderült, a rendszer ezt nem tette lehetővé.

Ezután Tarsoly Csaba kifogásolta, hogy a bemutatott anyagokat most látja először, így nem tudnak felkészülni és észrevételeket tenni. A bírónő viszont türelemre intette, mondván: a szóban forgó anyagot is meg fogja kapni.

A Quaestor-ügy 2015 márciusában pattant ki: a Magyar Nemzeti Bank szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. A Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolja - írta a Magyar Idők.