Balog Zoltán kiemelte: úgy van értelme, tartalma az emlékezésnek, ha a szemtanúk szólnak hozzánk. Néhány évvel ezelőtt a holokauszt emlékév, majd a Gulág emlékév és az '56-os emlékév is azért jött létre, hogy a túlélők elmondhassák életük történetét és tanítsák a következő nemzedékeket.

"Az emlékévek véget érnek, de a megemlékezés folytatódik. Folytatódik, hogy hűek maradhassunk az előttünk járókhoz: mindahhoz, amitől ilyen drága a szabadság" - fogalmazott Balog Zoltán.

Az emlékséta a Kossuth térről indult, a résztvevők először a Cipők a Duna-parton emlékműhöz mentek, ahol egy-egy szál fehér virágot helyeztek el az áldozatok emlékére. Ezután a néhány száz fős csoport a Báthory utca - Bajcsy-Zsilinszky út - Nagymező utca - Andrássy út útvonalon vonult a Terror Háza Múzeumhoz.

• A második világháború alatt 6 millió zsidó vesztette életét a náci koncentrációs táborokban, csaknem 600 ezer közülük magyar áldozat.
• Becslések szerint a kommunizmus alatt körülbelül 20 millióan haltak meg csak a gulágokban, köztük fél millióan magyarok.

A miniszter emlékeztetett: az emléknap egyben a Molotov-Ribbentrop paktum megkötésének évfordulója.

Annak, hogy "végtelenül cinikus, embertelen és istentelen emberek egy darab papíron döntöttek milliók pusztulásáról, földrésznyi területen élő nemzetek rabságba vetéséről". Ez a nap jól mutatja, milyen rettenetes hely volt 1939-ben és az utána következő évtizedekben a két világbirodalom által koncként feldarabolt Közép-Európa - mondta.

Kelet- és Közép-Európa számára ezekben az években a túlélés jutott. Kétségbeesett küzdelem a nemzeti szocialista és a nemzetközi szocializmusra hivatkozó megszállók ellen. Kétségbeesett küzdelem a megmaradás lehetséges terepein: a kultúrában, a tudományban, a sportban vagy egyházi közösségekben - idézte fel Balog Zoltán.

Európa nyugati fele a második világháború után más utat választhatott. Felhagyott a hegemóniára törő nagyhatalmi politizálással és a kiengesztelődésre, a kölcsönös tiszteletre, az érdekegyeztetésre épülő közös jövőt választotta.

A háború árnyékában élő Európa összeadta erejét, hogy megőrizze a békét.

Ez a szövetség lett az Európai Unió, a keresztény értékekre, tiszteletre, szabadságra, szeretetre és igazságra épülő szövetség. Ma is erre van, erre lenne szükség - tette hozzá.

Az emlékséta előtt a Kossuth téren Kerényi Lajos piarista szerzetes arról beszélt: a totalitárius rendszerek mind azt akarják, hogy az ember megszűnjön ember lenni, ne legyen akarata, csak száma.

Felidézte: a Donyec-medence kényszermunkatáborában, ahova hadifogolyként hurcolták, és ahol nagyon nehéz soruk volt, néhányan, fiatal fiúk, elhatározták, hogy soha nem fognak elkeseredni, és a kereszt erejével legyőzik a csüggedést, legyőzik a kommunizmust.

Így végül "lerongyolódva, de szellemileg gazdagabban jöttem haza" - fogalmazott.

A piarista szerzetes arra figyelmeztetett: most, hogy "lassanként kibontakoztunk ezekből a szörnyűségekből",

arra kell figyelnünk, "nehogy belerohanjunk egy következőbe: a nihilizmus szörnyűségébe".

Az emlékséta a Kossuth térről indult, a résztvevők először a Cipők a Duna-parton emlékműhöz mentek, ahol egy-egy szál fehér virágot helyeztek el az áldozatok emlékére. Ezután a néhány száz fős csoport a Báthory utca - Bajcsy-Zsilinszky út - Nagymező utca - Andrássy út útvonalon vonult a Terror Háza Múzeumhoz.

A megemlékezésen részt vett mások mellett Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az ellenzéki pártok, valamint az egyházak képviselői és a diplomáciai testület tagjai.