A népességnövekedés az egyes földrészeket eltérő módon érinti. Az afrikai kontinens népessége 1950 óta 5,5-szeresére nőtt, Latin-Amerikáé és a Karib-szigeteké, valamint Ázsiáé és Óceániáé pedig több mint a 3-szorosára. Észak-Amerika lakossága mindeközben a duplájára emelkedett.

A legkisebb növekedés Európában következett be,

mindössze 1,4-szeres gyarapodással.

"A fejlett világban mindenütt alacsony a születésszám, alacsony a termékenység" - mondta el az InfoRádiónak a KSH Népességtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Őri Péter  arról is beszélt, hogy

már Afrikában is kevesebben születnek

a korábbi évtizedekhez képest.

"Sok nő szül egyre kevesebb gyermeket, de ez jó ideig még erős népességnövekedést jelent" - mutatott rá a szakértő.

Őri Péter szerint a nyugat-európai vagy az észak-amerikai életszínvonal fenntartását tekintve vannak korlátai a népesség növekedésének.

"A csökkenő termékenység miatt többnyire azzal számolnak, hogy azért

a század második felére meg fog állni a növekedés.

A tízmilliárdot valószínűleg el fogja érni a Föld népessége, de utána vagy stagnálás, vagy csökkenés fog bekövetkezni.

Valószínűleg ennyi embert el tud tartani a bolygó"

- hangsúlyozta.

Ugyanakkor az adott egyenlőtlenségek mellett számos más problémát figyelembe véve - a környezetszennyezést, a klimatikus változásokat -

a helyzet nem lesz könnyebb

- tette hozzá a szakértő.

Az Eurostat által készített prognózis alapváltozata alapján az unió népessége a 21. század közepéig – lassú ütemben – folyamatosan növekszik: 2045-ben eléri maximumát, az 529 millió főt.

 Ezt követően a trend lassú csökkenésbe, majd stagnálásba megy át. 2080-ra az unió lakossága 518,8 millió főre mérséklődik.