Az elnök elmondta, sokáig azt hitték, sétagalopp lesz a 2018-as választás lebonyolítása egy korábban már kipróbált rendszerben. Csakhogy bejött számos biztonsági kérdés más európai országok, valamint az amerikai választásokon történtek nyomán, és ezekre a veszélyekre bizony fel kell készülniük. Mint mondta, felvették a kapcsolatot a Belügyminisztérium különböző szakszolgálataival, így az Alkotmányvédelmi Hivatallal és a Nemzeti Kibervédelmi Intézettel is.
Ismertetése szerint a több külföldi választást ért kibertámadás után az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága meghívta a belügyminisztert, valamint a szakszolgálatokat, ők ezután keresték meg az NVI-t. Mint mondta, azok a hírek, amelyek az Egyesült Államok, valamint más, európai országok választási rendszereinek támadásáról szóltak, valóban fenyegetettséget jelenthetnek a magyar választások előtt is.
A cél az, hogy a választópolgárok a választások napján úgy érezzék, nyugodtan elmehetnek szavazni, mert voksaik érvényesülni fognak, és nem lesz választási csalás. Erre egyébként Magyarországon az a legnagyobb garancia, hogy a választás papíralapú. Nemcsak a voksleadásban, hanem az eredmények megállapításában is a papíralapú jegyzőkönyvek összesítése a döntő - hangsúlyozta az elnök.
Beszélt arról is, hogy lényegében ugyanúgy zajlik majd a szavazás jövőre, mint 2014-ben, de a tapasztalatok alapján igyekeznek kiküszöbölni esetleges kockázatokat. Törvénymódosítás híján, a határon túli magyarok regisztrációja kapcsán például annyit tudnak csinálni, hogy rendeletmódosítást kezdeményeztek, s ez alapján rendszeresen és alaposan felhívja az NVI és a külképviseletek is a külhoni választópolgárok figyelmét arra: pontos adatokra van szükség az adatbázisban.
Októberben levelet fognak írni valamennyi regisztrált külhoni választópolgárnak - a létszám most már megközelíti a 300 ezret -, és arra kérik őket, hogy ha adatváltozás, haláleset, egyéb történt, azt jelezzék - közölte Pálffy Ilona.