Az egészségügyről szóló 1997-es, és az önkormányzatok működéséről szóló 2011-es törvény is a települések feladatai közé sorolja a járványügyi megelőző intézkedések között a szúnyog, a csótány és a rágcsálók, köztük a patkányok irtását.

Az előterjesztés szerint 8 fővárosi szociális intézmény 40 telephelyén, több mint 150 ezer négyzetméteren végeznek Budapesten csótánymenetesítést.

Az említett három említett tevékenységre pedig – vagyis szúnyog, csótány és patkányirtásra - egy öt éves periódusban, tehát 2012 és 2017 között, több mint 243 millió forintot fordítanak Budapesten.

Szécsi Attila, a Budapesti Társasházi Közös Képviselők Egyesületének elnöke az InfoRádiónak azt mondta: míg korábban nem nagyon jelent meg patkány Budapest belterületén, addig ez ma nem olyan ritka jelenség.

"Nagyon nehéz észrevenni őket, mert ezek a rágcsálók rejtőzködő állatok, de

tény: van patkány.

Amikor például a csatornához hozzá kellett nyúlni egy társasházban a Széll Kálmán tér környékén, megdöbbentünk, mert ki-be szaladgáltak a patkányok" - számolt be az egyesületi elnök.

Szécsi Attila szerint 

pár évtizeddel ezelőtt jóval szűkebb körben fordultak elő ezek a rágcsálók.

"A hetvenes évek közepén, a nyolcvanas években, sőt még a kilencvenes évek elején sem volt még ilyen. Akkor valami történt, nem tudjuk, hogy mi. Korábban csak a vágóhidak és a piacok környékén lehetett patkányokat látni, de azok valószínűleg áruval behurcolt példányok voltak" - mondta.

A főváros patkányirtásra 2018 és 2022 között az előterjesztés szerint több mint bruttó 1,6 milliárd forintot fordíthat. Az előterjesztés éves lebontásban fokozatosan növekvő összeggel számol: jövőre 211 millió forintot, 2021-ben 277, 2022-ben pedig már 285 millió forintot különítenének el erre a feladatra.