Infostart.hu
eur:
372.62
usd:
339.48
bux:
141227.85
2026. november 20. péntek Jolán
Két éve is pusztított az influenza, de most még többen haltak meg miatta

Két éve is pusztított az influenza, de most még többen haltak meg miatta

Csaknem 5 ezerrel többen vesztették életüket Magyarországon idén januárban és februárban, mint az előző esztendő hasonló időszakában. A drasztikus növekedés hátterében a tetőző influenzajárvány állhatott – idézi a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb népmozgalmi gyorstájékoztatóját a HVG.hu.

A halálesetek száma januárban 25, februárban pedig 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb népmozgalmi gyorstájékoztatójából.

Mindez azt jelenti, hogy a két idei téli hónapban néhány fő híján elérte a 27 ezret idehaza a halottak száma, szemben a 2016 elején regisztrált 22,3 ezerrel.

Az új évezredben most volt a legmagasabb az első kéthavi mortalitási érték.

A drasztikus növekedés hátterében „a tetőző influenzajárvány állhatott” – állapítják meg a kormányzati statisztikusok.

A halálesetek száma nem most ugrott meg először durván az utóbbi években.

Két éve már a jelenlegihez kísértetiesen hasonló helyzet állt elő:

a nyilvánosság akkor is egy KSH-riportból értesülhetett arról, hogy az országon milyen drasztikus hatással söpört végig az influenzajárvány -idézte fel a HVG.hu.

Két éve is pusztított az influenza, de most még többen haltak meg miatta

Az akkori népmozgalmi mutatók szerint 2015 első két hónapjában 4820 fővel hunytak el többen, mint az előző év hasonló periódusában. Az évtized közepi ragályról, mely azonnal lerontotta például a várható élettartam kilátásait Magyarországon. Azóta az is kiderült, hogy

lefolyása két északi megyében, Komárom-Esztergom térségében, illetve Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a leghevesebb.

Az utóbbi fejlemény a statisztikusok számára nem igazán volt meglepő, BAZ megye ugyanis eleve a magas mortalitású hazai körzetek közé tartozik. Komárom-Esztergom megyéről nem mondható el ugyanez. A KSH kutatói azóta is megválaszolandó egészségügyi szakmai kérdésnek tekintik,

miért volt különösen agresszív a 2015-ös ragály a szóban forgó észak-dunántúli térségben.

A tavalyelőtti járvány, amely úgyszólván az idei „előképének” tekinthető, egyébként nem csak itthon pusztított – állítják a KSH szakértői.

Hasonló erejű ragály söpört végig akkoriban állítólag számos alacsony halandóságú államon, például Franciaországon és Spanyolországon is.

A halottak száma a legnagyobb mértékben ugyanakkor Szlovákiában és Magyarországon emelkedett 2015 elején Európában. Ezzel szemben Lengyelországban például kevésbé volt súlyos a helyzet, ott csak feleakkora volt a mortalitási növekmény mértéke, mint itthon. Az idei részadatok megint hasonló folyamatokról látszanak árulkodni:

a január–februári tömeges megbetegedések megint sok államot érintő influenzajárványhoz kapcsolódtak.

Az ÁNTSZ influenzamonitorjának ez évi információiból ugyanakkor az derül ki, hogy

a mostani ragály még a 2015-ös járványhoz képest is rapid lefolyású volt.

Az is jól látszik, hogy az idei megint az idősebb nők korosztályából szedte elsősorban az áldozatait. (A 75 éven felüli hazai népességen belül köztudottan kétszer annyian vannak az asszonyok, mint a férfiak.)

A nők körében 2015 elején egyébként a keringési rendszer betegségeire visszavezethető halálokok, továbbá a légzőrendszer megbetegedéseivel (hörghurut, tüdőtágulat, asztma) összefüggő halálesetek száma ugrott meg jelentős mértékben az előző év hasonló periódusához képest.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ugrott egyet a forint: 373 alatt az árfolyam

Ugrott egyet a forint: 373 alatt az árfolyam

Csütörtök délután meredek esésbe kapcsolt a forint, az euró jegyzése 368 forintról 373,6 forintig emelkedett, a dollár pedig 340 forint fölé drágult. A magyar devizát a romló nemzetközi befektetői hangulat és az erősödő dollár gyengíti. Közben a Fed decemberben akár 50 bázisponttal is emelhet, az MNB viszont már a hazai kamatcsökkentés lehetőségét is felvetette. Péntek reggelre sem jött érdemi korrekció, az euró 373,5, a dollár 340 forint körül áll. A figyelem a Moody's esti döntésére irányul, amely akár stabilra javíthatja Magyarország negatív kilátását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×