A Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. április 13. és 26. között felvett közvélemény-kutatásának eredményei szerint januári, sőt, tavaly októberi mérésükhöz képest is alig történt statisztikailag mérhető elmozdulás a pártok támogatottságában.

A teljes népesség körében a Fidesz-KDNP az elmúlt fél évben 32-33 százalékon állt,

azaz 2016 októberében, idén januárban és áprilisban is minden harmadik magyar választó számára a kormánypártok a legszimpatikusabbak. A pártválasztók körében a januári 52 százalékot követően áprilisban 51 százalékot ért el a Fidesz-KNDP, így továbbra is szilárdan vezet kihívói előtt.

A Jobbik népszerűsége a teljes népességen belül januárban 13 százalék, áprilisban pedig 11 százalék volt, míg a pártválasztók körében 20 százalékról 17 százalékra csökkent.

Az MSZP a teljes népesség körében januárban 9 százalékon, áprilisban 10 százalékon állt, a pártválasztók körében pedig mindkét hónapban 15 százalékot ért el.

Az 1002 felnőtt személyes megkérdezésén alapuló, reprezentatív felmérés eredményei szerint a többi ellenzéki párt támogatottsága is változatlan statisztikai értelemben.

A teljes népesség körében a Demokratikus Koalíció januárban négy, áprilisban öt százalékon, az LMP mindkét hónapban három, az Együtt pedig egy százalékon állt, a PM tábora pedig továbbra sem éri el az egy százalékot. 

A pártválasztók körében a DK januárban hat, áprilisban nyolc százalékot ért el, az LMP mindkét hónapban négy százalékot, az Együtt januárban két százalékot, áprilisban egy százalékot, a PM pedig a januári szűk egy százalék után áprilisra már nem éri el az egyszázalékos népszerűséget.

Új pártként

a Tárki most először mérte a Momentumot, amely a teljes népességen belül egy százalékkal, a pártválasztók körében pedig két százalékkal debütált.

Az elmúlt negyedévben még a pártot nem választók aránya sem változott: januárban és áprilisban is egyaránt a választók bő harmada, 35-36 százaléka nem tudott választani a jelenlegi pártkínálatból, vagy nem nevezte meg választott pártját.