Hálapénz és magánegészségügy

Ma Magyarországon az egészségügyben két olyan aspektus van, amely nem az állami ellátórendszert erősíti: az egyik a hálapénz, a másik pedig a magánegészségügy kérdése, a szakma pedig abban érdekelt, hogy ha „hiány van”, akkor azt felnagyítsa, mert

így teremt piacot a hálapénznek és a magánellátásnak is

– összegezte Ónodi-Szűcs Zoltán.

„Ki kell mondani, hogy ez a helyzet, mert ha nem ismerjük be, mi az autó hibája vagy

nem ismerjük, hogyan működik az autó, akkor a megjavítása a szerencsén múlik, nem a tudáson.

Mindenki érzékeli, hogy szükség lenne egy konszenzusra, csak annyiféle ellenérdekeltségű fél van a történetben, hogy nehezen megy.”

Kórházi kancellári rendszer

Az egészségügyért felelős államtitkár arról is beszélt, hogy miért maradt el eddig a kórházi kancellári rendszer bevezetése.

„Az egylépésben történő megvalósítás el lett halasztva.

Azt senki sem vitatta, hogy egészségszervezési szempontok alapján kell újragondolni az egészségügyi ellátórendszert. Az elmúlt húsz évben az egészség ellátás megszervezéséért és a végrehajtásért felelős pozíció két különböző helyen volt. A végrehajtásban az intézményeknél a többszáz milliárd forintos hatalomban mindig volt annyi lobbierő, ami meg tudta akadályozni az ellátásszervező döntéseit. Most, amit szerettem volna, hogy ez a kettő egybe kerüljön, mindenképpen a választások utánra lesz halasztva, mert nagyon könnyű demagógiával kifordítani.”

Az államtitkár InfoRádió Aréna című műsorában a budapesti kórház projektről szólva közölte: a következő 8-10 évben 8-10 kórházi telephely fog megszűnni, javítják az ellátást,

egyértelműbbek lesznek a betegutak.

Megismételte: három szuperkórház lesz, a negyedik akkor épülhet meg, ha kész az M0-s.

Szent János Kórház átalakítása

Ónodi-Szűcs Zoltán beszélt a Szent János Kórház átalakításáról is.

„Azt tudom üzenni a lakóknak, hogy mindenképpen szükség van egy olyan kórházban abban a térségben, ami társkórházi funkciót lát el és Közép-Buda térségének lakosságát nagymértékben tudja kiszolgálni. A János kórház-Kútvölgyi tömböt mindenképpen egyként akarjuk kezelni. Ez a dél-budai kórháznak lesz a társkórháza.

Az ügyeik 90 százalékát meg tudják majd oldani ebben a komplexumban és csak annak kell lemennie Dél-Budára, aki nagyon magas szintű ellátásra szorul.”

Az egészségügyért felelős államtitkár hangsúlyozta: Budapesten van elég kórházi ágy, vagyis kapacitásbővítésre nem lesz szükség.

Háziorvosi praxisok területi differenciálása

Ha a kormány is elfogadja, akkor 2018 januárjától

nagyobb támogatást kaphatnak azok az orvosi praxisok, amelyeknek kisebb a jövedelemtermelő képessége

– jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár az InfoRádióban.

Bár a praxisvásárlásra és a letelepedésre pályázható összeget a duplájára megemelte a kormány, jelenleg a praxisok támogatásában nincs különbség, holott a hátrányos helyzetű településeken kevésbé jövedelmező fenntartani az alapellátást – összegezte Ónodi-Szűcs Zoltán. Az egészségügyért felelős államtitkár kiemelte: a praxisok támogatásban ezért változás lehet 2018. január elsejétől.

„Az elmúlt két napban a költségvetési vitákat folytattuk le az NGM-ben. A tárca elsődleges álláspontja, hogy elfogadta, hogy bizonyos pénzösszeget területi differenciálással is lehet majd fordítani, indikátorrendszeren keresztül, de ez csak 2018. január 1-től indulhat el. Addig kell kidolgoznunk a folyamatait. A költségvetést a kormány és a parlament fogadja el.”

Higiénia - betegbiztonság

Az államtitkár szólt arról is, hogy a szűrőprogramok népszerűsítése és kiszélesítése, valamint új szűrővizsgálatok bevezetése mellett

jelentős forrásokat fordítottak az egészségügyi intézmények higiéniai helyzetének javítására

is, az intézményekben pedig ellenőrzések lesznek a következő hónapokban.

„Ez az ügy a legnagyobb kihívás számunkra. Ha valaki látja, milyen forrásokat allokált az egészségügyi államtitkárság ebben az uniós ciklusban, akkor látja, hogy a korábbi infrastrukturális ügyek helyett a betegbiztonság a legfontosabb terület. A hetvenegynéhány milliárd forintnyi forrás több mint a fele erről szól. Ebben az ÁNTSZ-eknek, az OTH-nak, a fenntartónak és intézményeknek is rengeteg dolga van. A következő hónapokban fokozattan fogjuk ellenőrizni őket, szigorúan, és

ahol kell, be fogunk avatkozni.”

Ónodi-Szűcs Zoltán a Magyarországon jelentkező szakemberhiányról szólva megjegyezte, hogy az orvoslétszám itthon megegyezik az OECD átlagával, ezért a következő években a szakdolgozói hiány lesz az igazi probléma.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!