Nem lesz mutyizás a kirendelésről szóló döntésnél, ügyvédi titkot még „véletlenül” sem foglalhatnak le a nyomozóhatóságok, megszűnik a sikerdíjas megbízás, duplájára nő az ügyvédi felelősségbiztosítás – manapság szokatlan módon egyelőre az állampolgárok állnak nyerésre az állammal szemben az új ügyvédi törvény tervezete alapján. Kérdés, mi marad ebből a közigazgatási és parlamenti vita végére - írta a hvg.hu.

Komolyabban kell venniük a munkájukat?

„Felkészült ügyvéd a vádirat ismerete nélkül is tud tárgyalni” – tapasztalt ügyvéd kollégák igazítanak el így sajátosan ügyvédjelölteket és ez korántsem példátlan nemtörődömség. A jogvédők mellett hasonló következtetésre jutott a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja is néhány éve csaknem kétezer, jogerősen lezárt ügy áttanulmányozása után is. Számos legenda terjed bírósági folyosókon ügyvédi nemtörődömség miatt elveszett váló- és gyermek-elhelyezési perekről, és balul elsült házeladásokról is.

A Kúria arra jutott, a problémák forrása gyakran az ügyvédek passzivitása, az, hogy nem élnek a jogaikkal. Pedig lenne mit megbeszélni: az adatok szerint

• a védők mindössze 19 százaléka élt iratbetekintési jogával,
• 29 százaléka kért iratmásolatot, s csupán
• az egyharmaduk terjesztett elő bármiféle indítványt a bíróság előtt.
• Kérdéseket csak a védők 60 százaléka tett fel a bírósági eljárás során.
• Az ügyvédeknek csupán a 63 százaléka fellebbezett az ügydöntő határozat ellen,
• és alig 17 százalékuk a nem ügydöntő, például az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról szóló döntés ellen.

A jövőben viszont muszáj lesz a jelenleginél komolyabban vennie az ügyvédi hivatást mindazoknak, akik ügyvédként akarnak megélni a piacról. Ők nincsenek kevesen: pillanatnyilag 11 ezer ügyvéd praktizál Magyarországon, csaknem 60 százalékuk, 6600-an Budapesten - írta a hvg.hu.

Az Igazságügyi Minisztérium által a napokban közzétett új ügyvédi törvény tervezete alapján ők a mainál komolyabb felelősséggel tartoznak a ténykedésükért. A tervek szerint:

• Nő a vagyoni biztosítás kötelező mértéke 8-ról 15 millió forintra
• A kamarától elvárják, hogy szervezze újjá a továbbképzési rendszert.
• A tervek szerint annak, aki praktizálni akar, bizonyos számú kreditpontot meg kell majd szereznie.
• A jövőben nem a rendőr kénye, kedve, ismeretségi köre alapján, hanem egy, a kamaránál vezetett listáról véletlenszerű kiválasztással rendelik ki a védőket. A kirendelt védő kiválasztása a Kúria szerint is ad hoc jellegű, lényegében a kirendelő hatóság szubjektív mérlegelésén alapul, sőt „önkényességhez is vezethet”.
• Megerősítik: az ügyvédi titok csak az ügyvédre és ügyfelére vonatkozik, a nyomozóhatóság pedig még véletlenül sem ismerheti meg annak tartalmát. Vita esetén a bíróság dönt majd arról, hogy titok-e a titok.

A minőségbiztosítás jegyében, az érintettek által nem éppen üdvözölt tervek szerint a jogtanácsosoknak is kötelező lenne a kamarai tagság, vagyis a jövőben csak az láthat majd el bíróság előtti képviseletet, illetve jegyezhet ellen okiratokat, aki belép. (Két éve volt hír, hogy a kamara értesülése szerint egyes ügyvédi irodák egészét titkos információ szerzés céljából megfigyelés alá vonták.)

Ki dolgozhat pénzért és ki nem?

Az Igazságügyi Minisztérium első változatban definiálta az ügyvédi hivatás fogalmát is, amit a Budapesti Ügyvédi Kamarában egyenesen rendszerszintű vívmánynak értékel, mondván „egyértelművé teszik, hogy kik jogosultak és kik nem pénzért dolgozni az ügyvédi piacon és védik, megerősítik létalapunkat: az ügyfél és ügyvéd közötti bizalmat”. A BÜK szerint a törvény

„értékelhető a zugírászoknak küldött régen várt miniszteri selyemzsinórnak is.”

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!