Infostart.hu
eur:
385.58
usd:
328.08
bux:
109761.83
2025. december 16. kedd Aletta, Etelka

Megrázó adatok az egészségünkről

Idén is folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja hetvennégy szakmai szervezet összefogásával.

A Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 elnevezésű programban a tavalyi év végéig eddig 1315 helyszínen több mint ötmillió vizsgálatot végeztek, 400 ezer látogatót fogadtak, a kitöltött kérdőívek száma pedig meghaladta a tízmilliót.

A legfrissebb szűrések eredménye jellemző képet mutat a magyar lakosság egészségi állapotáról, a magyarok átlagéletkora elmarad az európai uniós átlagtól.

  • Minden második ember szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésben hal meg.
  • Legalább hárommillió embernek magas a vérnyomása, egy millióan cukorbetegek, a lakosság 40 százaléka pedig túlsúlyos.
  • Az uniós átlaghoz képeset az emberek jóval többet dohányoznak és több alkoholt fogyasztanak, viszont sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, ugyanakkor a legtöbben mozgásszegény életmódot folytatnak.
  • Az összes halálozás 54 százalékát teszik ki a szív- és érrendszeri betegségek, míg 27 százalékban a daganatos betegségek felelnek a halálozásért.

A feldolgozott adatok azt mutatják, "a magyaroknak van még hová fejlődniük az egészségmegőrzés terén". A szűrőprogram elmúlt éveinek statisztikái tükrében kijelenthető, hogy a vizsgálatokon részt vevők mintegy fele a kiemelt kockázatú csoportba tartozik, és ha nem kezeltetik magukat, akkor néhány év múlva szívinfarktus, stroke fenyegetheti őket, nem beszélve a daganatos megbetegedésekről.

A szűrésen résztvevők átlagéletkora 40-41 év volt, 57 százaléka a nők, míg 43 százalékuk a férfiak köréből került ki. A legaktívabbak Budapesten és Pest megyében voltak a látogatók, amelyeket Veszprém, Heves, Fejér megye követett a sorban.

Kiderült,

a szív és érrendszeri szűrővizsgálatokat tekintve az emberek 9 százalékánál találtak eltérést.

A vércukorszint vizsgálata közel 8 százalékban mutatott kóros értékeket. Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a magas koleszterinszint komoly kockázati tényezőt jelent, mégsem tesznek semmilyen konkrét lépést a megelőzés érdekében, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a mért koleszterinérték 29-36 százalékban tért el a normál értéktől - olvasható a közleményben.

A nők és a férfiak körében közel egyforma volt a krónikus vesebetegség (2-3 százalék), a légúti betegség, allergia (24 százalék) előfordulási gyakorisága, míg laktózintolerancia a látogatók közel 10 százalékát érintette. Jelentős volt a szembetegség (16-17 százalék) és a hallásveszteség (8-9 százalék) mértéke.

A családi anamnézisben a magas vérnyomás előfordulása 65,3 százalék volt, a szívinfarktus 27 százalékban, a stroke 20 százalékban, daganatos megbetegedés közel 50 százalékban, anyagcsere-betegség pedig 40-44 százalékban került említésre.

A daganatos megbetegedések a lakosság 49,6 százalékát, az anyagcsere betegségek pedig 44,1 százalékot érintenek.

A kitöltött rizikófelmérési kérdőívből kiderült, hogy a szűrésen résztvevők 24 százaléka dohányzik, viszont a válaszok alapján kiderült az is, hogy a megkérdezettek valamivel több, mint 36 százaléka szeretné letenni a cigarettát.

Ismertté vált továbbá az is, hogy a résztvevők többségének napi életritmusában a sportnak egyáltalán nincs szerepe. Csupán 54 százalék az, aki naponta szakít időt a mozgásra, noha jól tudják, hogy a rendszeres testmozgás nagyon fontos mind a kardiovaszkuláris, mind a daganatos betegségek prevenciójában.

A közlemény megjegyzi, a program szakmai bizottságának véleménye szerint nagyon fontos, hogy az emberek szembesüljenek egészségi állapotukkal, és ha kell, változtassanak életmódjukon, hiszen köztudott, hogy az életmódra vonatkozó káros tényezők elkerülése mindenkinek a saját felelőssége.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Európa katonákat küldene Ukrajnába, Oroszország hallani sem akar róla – Háborús híreink kedden

Európa katonákat küldene Ukrajnába, Oroszország hallani sem akar róla – Háborús híreink kedden

Az európai vezetők hétfői berlini tárgyalásukon abban állapodtak meg, hogy az Ukrajnának adandó biztonsági garanciák tartalmaznák egy többnemzeti európai békefenntartó kontingens Ukrajnába küldését. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes ugyanakkor egy interjúban azt mondta, Moszkva számára elfogadhatatlan, hogy NATO-tagországok katonái állomásozzanak Ukrajnában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatását fejezte ki Friedrich Merz német kancellár ötletét illetően, hogy a karácsonyi ünnepek idejére legyen tűzszünet a háborúban. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő úgy reagált, ez csak akkor elfogadható Oroszország számára, ha addig megszületik a békeszerződés. Erre azonban lényegében semmi esély nincs. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×